Az Ultimate Spider-Man életem talán legmeghatározóbb képregénysorozata annak ellenére, hogy máig nem sikerült a végére érnem. A 2000-es évek elején a Semic kiadónak köszönhetően gyerekként eljutottam a 25. számig, aztán valahogy félbemaradt. A dologok alakulásában valószínűleg közrejátszott az is, hogy valamilyen teljesen megmagyarázhatatlan okból nem volt előfizetésem a szériára. A szüleim nem foglalkoztak ezzel, nekem meg eszembe sem jutott, hogy ez egyáltalán opció, mi tagadás, nem voltam túl leleményes kölök. Akárhogy is, felnőttként elhatároztam, hogy pótolni fogom a sorozat hátralévő részét, ehhez azonban fel kellett elevenítenem mindazt, amit csaknem két évtizede (jesszus) olvastam. Az újrázás mellé természetesen kritikát is írtam, amit ide kattintva tudsz elolvasni, most pedig végre valahára azokra a részekre is rátértem, amiket annak idején kihagytam.
Peter Parkerre bizony rájár a rúd mostanság. A Zöld Manóval való összecsapást követően a párkapcsolata válságba jutott, ráadásul egyre nehezebben titkolja el a körülötte élők előtt, hogy szabadidejében piros-kék sztreccs-ruciban himbálózik a város felett. A kettős élete az iskolai teljesítményére is kihat, és ha mindez nem lenne elég, felbukkant a semmiből egy imposztor, aki Pókembernek öltözve követ el rablásokat. A legrosszabb viszont csak ezután jött, ugyanis az eddigi egyik legrosszabb rémálmával, Venommal is szembe kell néznie...
A Hálófej jóhírének nyilvánvalóan nem tett jót, hogy egy félőrült bűnöző az ő jelmezében randalírozik, viszont képzeljétek el, hogy az öreg J.J. mennyire örült a szenzációnak. A rendőrség természetesen körözést adott ki Pókember ellen, aki nem is úszta meg teljesen ép bőrrel a dolgot. Mindemellett és Peter szokásos magánéleti drámáján felül viszont nyilvánvalóan Eddie Brock első itteni felbukkanása volt az, amire igazán kíváncsi voltam.
Az Ultimate univerzum Venomja ugyanis teljesen más eredettörténetet kapott, mint a 616-os Földön élő megfelelője. Kezdve mindjárt azzal, hogy a szimbióta itt nem az űrből származik, hanem egy laboratóriumban hozták létre, ráadásul épp Peter édesapja volt az egyik tudós, aki annak idején megalkotta. Eddie már az első perctől fogva nagyon ellenszenves, és akkor is egyből éreztem volna, hogy valami nem oké vele, ha nem tudtam volna előre, hogy pár számmal később belőle lesz Venom. Az sem tette különösebben rokonszenvessé, hogy egyetemistaként a szemünk láttára mozdult rá egy 15 éves lányra, ami lássuk be, elég creepy.
A történetben ezúttal is kiemelt szerepet kaptak a karakterek személyes problémái, amik sok esetben nagyon életszerűvé teszik a képregényt annak ellenére, hogy ez továbbra is egy szuperhősös sztori. Persze a Pókember képregényeknek mindig is ez adta a varázsát, de Bendis tényleg tökéletesre járatta a receptet. Mary Jane épp poszttraumás stressztől szenved, és most tudatosult benne először, hogy Peter igazából bármelyik nap fűbe haraphat. Gwen Stacy családi élete egy másodperc alatt omlott össze, és különösen szívszorító, hogy az anyja tudomást sem akar venni róla. Szóval van itt dráma bőven, amivel szerintem sokan tudnak majd azonosulni, vagy párhuzamot felfedezni akár a saját életükben is.
A rajzokat ezúttal is a zseniális Mark Bagley követte el, aki már a sorozat korábbi számaiban is brillírozott. Számomra ami azonnal feltűnt, hogy Peter apja, aki pár emléknek köszönhetően sokat szerepelt a történetben kiköpött mása a 616-os Földön élő Peter Parkernek. Apró felfedezés, de nekem sokat dobott az élményen, egyszerűen imádom az ilyen kis easter eggeket. Ezen felül az illusztrációk nyilván hozták ugyanazt a minőséget és félreismerhetetlen stílust, ami bárhol azonnal felismerhetővé teszi ezt a szériát.
Kicsit megkésve ugyan, de azért örülök, hogy végre eljutottam eddig ebben a nagyszerű képregénysorozatban. Valószínűleg még fogtok hallani a MetaComix-on az Ultimate Spider-Man-ről, ugyanis tartozom magamnak annyival, hogy végigolvasom a teljes szériát. Addig is biztos lesz még más Pókember-related content, sőt. Meglehet, hogy a soron következő nyereményjátékunknak is köze lesz hozzá...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése