Greg Pak Darth Vader sorozatáról már volt korábban szó a blogon, az első kötetről írt kritikámat ide kattintva tudod elolvasni. Idő közben a Szukitsos srácok belengették a magyar nyelvű fordítást is, szóval úgy döntöttem megpróbálok egy lépéssel előttük járni, hogy nagyjából tudjátok mire számítsatok. Ezt nyilván nem tudom minden aktuális Star Wars címnél garantálni, de a Darth Vader esetében igyekszem majd tartani. Bár az első volume tagadhatatlanul az egyik legjobb Star Wars képregény volt, amit valaha olvastam, a második kicsit visszaesésnek tűnik hozzá képest, ami ugyanakkor még közel sem jelenti azt, hogy kimondottan rossz lenne.
A fájdalom félelmet szül, a félelem dühöt, a düh pedig... Erőt. Az Uralkodónak egyáltalán nem tetszik, hogy Vader Nagyúr mindenféle magánakciókba kezd a háta mögött, és elhatározza, hogy emlékezteti őt a Sith tanításra. Miután szétroncsolta tanítványa robot végtagjait, kidobja őt a Mustafaron, épp azon a helyen, ahol az Obi-Wannal vívott harc után összeégett. Vader Nagyúrnak túl kell élnie a kietlen lávabolygón, ráadásul Palpatine megtiltja neki, hogy az erőt használja. És ha mindez nem lenne elég, a Sithek orgyilkosát is utána küldi...
Az Into the Fire telis-tele van hamisíthatatlanul badass Vader pillanatokkal. Kezdve azzal, hogy a bolygón talált ócskavasból építi újjá magát, és hogy még ennek ellenére sincs senki, aki az útjába állhatna. Ráadásul ahogy Palpatine emlékezteti a Nagyurat arra, hogy ő csak egy eldobható eszköz, na az valami hihetetlenül rideg. A legnagyobb gondom ezzel az egésszel az, hogy maga a sztori kicsit összecsapott érzést kelt. Pedig az Uralkodóval nyíltan szembeszegülő Vader remek ötlet. Olyannyira, hogy szerintem hiba volt hat számba beletuszkolni. Ez a sztori sokkal jobb is lehetett volna, ha kicsit jobban elnyújtják, bevonnak még pár karaktert és hagytak volna időt Vadernek felkészülni Palpatine legyőzésére, csak hogy aztán így is, úgy is elbukjon. Így viszont úgy érzem nem sikerült kellően kibontani ezt a koncepciót, ami kár, mert ezek után nem hiszem, hogy erről szól majd a sorozat. Legalábbis azok után, amit Vader kapott, szerintem nem lesz bátorsága ismét lázadozni. Ráadásul nem viccelek, szerintem az egész kötetet fél óra alatt elolvastam, azért reméltem, hogy kicsit tovább le fog kötni.
A Sithek orgyilkosa nem más volt, mint Ochi (teljes nevén Ochi of Bestoon), aki számomra eddig ismeretlen karakter volt, mivel ha minden igaz, a Rise of Skywalkerben tűnt fel először (amit én nem láttam és nem is tervezek megnézni, nem idegesítem magam feleslegesen). Nem tudom a filmben mennyire számított izgalmas karakternek, a képregényben egész vicces volt, ráadásul Pak kimondottan sok szerepet szánt neki a történetben. Bár valószínűleg senki nem forgolódott este az ágyban azon morfondírozva, hogy Ochi vajon miképp vesztette el a szeme világát, de ha mégis, akkor ebből a sztoriból megtudod.
Bár az Into the Fire nem hozta a sorozat első kötetének szintjét, azért én bízok Greg Pak képességeiben, és abban, hogy fel tudja még rázni a szériát. A harmadik kötetről szóló cikket akár borítékolhatjátok is, sőt. Lassacskán ideje lecsekkolni a High Republic-ot is! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése