A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Green Arrow. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Green Arrow. Összes bejegyzés megjelenítése

Scooby-Doo Team-Up: #29, 30, 41, 42, 49, 50 by Sholly Fisch, Dario Brizuela & Franco Riesco

2023. január 30., hétfő


Nemrég debütált a Warner Bros és az HBO Max legújabb, kimondottan felnőtteknek szánt rajzfilmsorozata, a Velma, ami általam eddig soha nem tapasztalt módon egyesítette az internet népét. A szériát ugyanis valami egészen elképesztő erejű gyűlöletcunami fogadta a megjelenéskor, jelenleg is csúfos 1,3 ponton áll az IMDB-n, ezzel minden idők legrosszabbra értékelt animációs produkciója lett az oldalon. Mindez azonban nem gátolta meg a Warnert abban, hogy még az első évad megjelenése előtt berendeljék a másodikat is. Ismét szeretném elétek tárni azon elméletemet, miszerint a Warner Bros. legfelsőbb köreiben igazából csimpánzok ülnek, és ők hoznak meg minden fontosabb döntést a stúdiónál. Ami viszont számomra is meglepő, hogy ezek a csimpánzok olyan franchise-okat állítanak szándékosan a földbe, amiken generációk nőttek fel, és változtatnak meg öncélúan mindenki által szeretett karaktereket, csak hogy ráerőltessék a világra a saját politikai nézeteiket, amiket már azok is unnak, akik amúgy egyetértenek velük. Bizony, rettenetesen butácska majmocskák ezek, hiszen mostanra megtanulhatták volna, hogy az ilyen akcióikkal pont az ellenkezőjét érik el annak, mint amit szerettek volna. Hacsak nem végig ez volt a tervük, hogy tovább hergeljék az embereket a színesbőrűek és az LMBTQ közösség ellen, mert ebben az esetben velejéig romlottak és gonoszak is. Pedig lehetett volna ezt okosan is csinálni, ha már mindenképp felnőtteknek szóló Scooby-Doo animációt akartak, akkor adaptálhatták volna a Scooby-Apocalypse képregényeket, ahol a Velmával ellentétben tényleg sikerült hozzáadni valamit a karakterekhez, ráadásul politikai üzenet nélkül. Mindezek után semmi másra nem vágytam jobban, minthogy kicsit feltöltekezzem a klasszikus Rejtély Rt. életérzéssel, és felcsapjak egyet a DC hagyományos Scooby-Doo receptjét követő füzetei közül. 


A választásom a már korábban is jó mókának bizonyult Scooby-Doo Team-Up című sorozatra esett - Ebben a szériában a srácok DC szuperhősökkel, vagy épp más Hanna-Barbera karakterekkel közösen (pl. Flintstones, Jetsons) oldanak meg rejtélyeket. Ráadásul 1-2 éve egy különleges akció során teljesen ingyen zsebeltem be az addig megjelent összes Scooby-Doo számot a Comixologyn, (több, mint 200 füzetnyi cucc), így csak az alkalomra vártam, hogy végre felcsapjak közülük néhányat. 

A szériában minden sztori két füzeten át tart. A 29. és 30. számokban a srácok legkedvencebb szuperhősömnek, Flashnek segítenek egy nyomozásban, miután valaki telepatikusan kért segítséget tőle Gorilla Cityből. A történetben olyan ismert DC karakterek is feltűnnek, mint Mirror Master, Gorilla Grodd, vagy épp Solovar. 

A 41. és 42. számban a Rejtély Rt. új taggal bővül, aki nem más mint... Harley Quinn!? Harley azonban elfelejtette közölni a bandával, hogy egyébként épp Joker elől menekül, a szellemek pedig hamar rájönnek, hogy aligha lehetnek ijesztőbbek a Bűn Bohóc Hercegénél... 

Végül de nem utolsó sorban, a 49. és az 50. számban a srácok egy hippi közösség tagjainak segítenek megszabadulni néhány hívatlan kísértettől, arra viszont a legkevésbé sem számítanak, hogy közben a Zöld Lámpás és a Zöld Íjász megmagyarázhatatlan okból egymásnak esnek... 


A Scooby-Doo Team-Up maga a tömény nosztalgia, és ismét elégedetten nyugtáztam, hogy a crossover, mint műfaj remekül áll a franchise-nak. Nyilván nem ez lesz életed képregényélménye, de ha te is visszasírod a retro Scooby-Doo életérzést, akkor ennél jobbat nem találsz. A rejtélyek lehettek volna kicsit rejtélyesebbek, de végső soron itt amúgy is inkább a hangulat az, amit kerestem. A Scooby-Doo Team-Up az egyszerűsége miatt nagyszerű, nem sokat változtattak a már több, mint 50 éves recepten, de a DC szuperhősök jelenlétének köszönhetően mégsincs az az érzésed, hogy mindezt már ezerszer láttad. A poénok remekül működnek, ráadásul kifejezetten gyerekbarát cuccról beszélünk, szóval a ha a srácaid/lányaid épp angolul tanulnak, ezzel a sorozattal könnyen feldobhatod számukra az élményt. Sőt, le merem szögezni, hogy a fiatalabb generációk fogják csak igazán élvezni ezeket a sztorikat. Javaslom, hogy a szokásos esti mese helyett nézzetek bele együtt pár számba, és segíts nekik értelmezni az angol nyelvű szöveget! 


A látvány egy az egyben olyan, mintha a srácok valamelyik rajzfilmsorozatból léptek volna ki, de ezt nyilván el is várja az ember egy ilyen képregénytől. Igazából nem is értem, hogy miért nem valami ehhez hasonló animációs cuccot kotyvasztanak a Warner Bros.-nál, hiszen ezzel gond nélkül több generációt is a képernyő elé tudnának szegezni. Ezzel ismét vissza tudnék kanyarodni a csimpánzos elméletemhez, de mára már megkímélnélek titeket ettől.

Összegzés: A Scooby-Doo Team-Up sem többet, sem kevesebbet nem nyújt, mint amit ígér, és ez épp így van rendjén. Meleg szívvel ajánlom kicsiknek és nosztalgiázni vágyó nagyoknak egyaránt. A kérdés már csak az... Hogy vajon ki rejtőzik az álarc alatt!?

Green Arrow by Kevin Smith & Phil Hester

2021. június 24., csütörtök

Kevin Smith neve ismerősen csenghet azok számára is, akik nem mozognak annyira otthonosan a képregények világában, hiszen ő írta és rendezte többek között a Shop Stop és a Jay és Néma Bob filmeket, melyekben ráadásul ő maga játszotta el Néma Bob karakterét. Jelenleg a Netflix számára készülő Masters of the Universe animációs sorozaton dolgozik, amivel az első látnivalók alapján kenyérre fogja kenni a rajongókat. Smith emellett képregényíróként is komoly sikereket ért el, a Green Arrow sorozata pedig alighanem a legkiemelkedőbb munkássága ezen a téren. Őszintén szólva én mindig is főképp az Igazság Ligája tagjaként ismertem a karaktert, magyarán mostanáig nem olvastam kifejezetten szóló Green Arrow képregényt (ami nagy hiba volt). Nemrég azonban egy Comixology akció keretében sikerült kb. 700 Forint értékben beszereznem a teljes Smith-féle sort, vagyis a 2001-es Green Arrow széria első 15 számát, amit egyetlen 367 oldalas kötetbe gyűjtöttek össze. 

Oliver Queen halott. Legalábbis annak kéne lennie, miután egy repülőn felrobbant bomba végzett vele tíz évvel ezelőtt. Most viszont minden jel arra utal, hogy visszatért, amivel nem kis meglepetést okozott az Igazság Ligája tagjainak. Valami azonban nem stimmel Oliverrel, mintha megállt volna körülötte az idő. Szemmel láthatóan nem akar tudomást venni arról, hogy mi történt vele, és hogy azóta a világ jelentősen megváltozott. Batman elhatározza, hogy utána jár a rejtélynek: Vajon Oliver tényleg az igazi Zöld Íjász? Lehetséges ez egyáltalán? Hogyan támadt fel a semmiből? És mi köze ennek az egészhez a démon Etrigan-nek? 

Őszintén szólva az első 1-2 szám után egyáltalán nem voltam biztos benne, hogy tetszeni fog ez a sorozat. Itt ez a karakter, aki visszatért a semmiből, és eleinte úgy tűnt, hogy ez kb. mindenki számára teljesen természetes, holott lássuk be, egyáltalán nem az. Itt valami érezhetően nem oké, és ahogy haladt előre a cselekmény, szép lassan elkezdett testet ölteni az egyik legizgalmasabb rejtély, amivel valaha találkoztam képregényekben. Igazából már akkor tudtam, hogy ez nagyszerű menet lesz, amikor Etrigan beszállt a buliba, aki nem mellékesen az egyik kedvenc DC karakterem. 


Smith képregénye többször érint olyan kifejezetten felnőtteknek szánt témákat, mint a prostitúció, a pedofília, korrupt politikusok, vagy éppen az okkultizmus. Mindezt viszont parádés humorral ellensúlyozza, sokszor már csak az vicces, ahogy a szereplők szájába adta a dialógusokat. Mindemellett sikerült úgy körbejárnia a mindenkit foglalkoztató "Mi van a halál után?" kérdést, ahogy az csak képregényekben lehetséges. Ellátogatunk túlvilági helyszínekre, például a DC Univerzum-béli mennyországba is, ahol több ismert karakterrel is összefutunk. 

Mégis ami a legnagyobb erőssége a képregénynek, az maga a főhős: Oliver egy régi vágású fickó, akit nem érdekel a pénz, vagy a modern kütyük. Lehetne ő akár egy Batman 2.0 is, ha nem választott volna szándékosan egy másik ösvényt. Amellett, hogy egy vérbeli macsó, igazi úriember is, aki megválogatja a szavait, különösen ha a szebbik nemmel beszél. Mindemellett azért az ő lába is megremeg álmai nőjének közelében, a Zöld Íjász bizony menthetetlenül romantikus figura. Egyszóval végtelenül szerethető karakter dacára annak, hogy nyilvánvalóan ő sem tökéletes. Vagy inkább épp azért? 


A kötet nagy hangsúlyt fektet Oliver és a Fekete Kanári szerelmi viszonyára, ami mindent egybevéve egy remekül megírt romantikus szál. Külön listát vezetek a kedvenc képregényes párjaimról, az itt látottak alapján jó esélyük van felkerülni a dobogóra. A már említett szereplők mellett olyan karakterek is felbukkannak, mint Aquaman, Hawkman, Flash, Hal Jordan, Deadman és még sorolhatnám. Fontos szerepet tölt be Oliver fia is, Connor Hawke, aki apja halála után öltötte magára a Zöld Íjász jelmezét. Nem mellékesen Oliver egy új ellenfélre is szert tesz: Ő a rejtélyes (és kimondhatatlan nevű) Onomatopoeia, akiről szinte semmit nem tudtunk meg ezen a 367 oldalon. Ki ő? Honnan jött? És miért vette célba az ifjabbik Zöld Íjászt? A karaktert kifejezetten ijesztővé teszi, hogy beszéd helyett folyamatosan hangokat utánoz, ami valami furcsa kialakult perverzió nála. 

Mindent egybevéve Kevin Smith Green Arrow sorozata egy nagyon okosan megírt cucc, ami után biztos, hogy többet fogok olvasni Oliver Queen kalandjairól. Ha téged is érdekel a karakter, ennél aligha találhatsz jobb belépőt. Mindenképp vedd célba! :)