7 komoly probléma a Dragon Ball Superrel, amit mindenki ignorál

Mielőtt belevágnék a következő cikkembe, szeretném leszögezni, hogy IMÁDOM a Dragon Ball-t. Pedig egyébként abszolút nem vagyok egy anime fanboy, de Akira Toriyama munkássága ezt szerencsére sosem követelte meg. Különösen az eredeti Dragon Ball szériát kedvelem, amikor Son Goku még csak gyerek volt, de a Z-t is legalább ugyanolyan lelkesedéssel nézem újra bármikor. Épp ezért én is óriási izgalommal fogadtam, mikor pár éve beharangozták a folytatást, a Dragon Ball Super-t, és eleinte én is komolyan ráfüggtem a sorozatra. A vége felé viszont valahogy alábbhagyott a lelkesedésem, Az univerzumok túléléséért vívott versenyt már végig sem néztem, szerintem konkrétan a legrosszabb fejezet volt a franchise történetében (bár tudom, hogy ezzel sokan nem értenek egyet). Azóta sok víz lefolyt a Dunán, a nosztalgia buborék kipukkadt, és mai fejjel már tisztán látom azokat a dolgokat, amik miatt a Super szerintem nem volt méltó utódja a Z-nek:

1.) Goku lecsökkent intelligenciája, Vegita sutba vágott büszkesége

Most sem értem igazán, hogy Toriyama miért csinált totál idiótát a főhősből, akinek tudatlansága sokszor volt ugyan a franchise humorának forrása, de sosem volt annyira hülye, mint a Superben. Bár a karakter sosem épp az eszéről volt híres, viszont komoly helyzetekben nagyon is tudott brillírozni, főleg ha stratégiák kidolgozásáról, vagy társai motiválásáról volt szó. Soha sehol nem láttam még olyat, hogy ilyen szinten lebutítottak volna egy főszereplőt, őszintén fájó pont ez számomra. De még ennél is rosszabb talán, ahogy a sorozat Vegitával bánt, akinek harcos büszkeségéből nem csak hogy semmi sem maradt, de az író lépten nyomon megalázóbbnál megalázóbb helyzetekbe kényszerítette.

2.) Aránytalan erőszintek

A Dragon Ball Super részben azért is komolyan vehetetlen számomra, mert már maga Toriyama sem volt tisztában azzal, hogy milyen erősek a saját karakterei. A legjobb példa erre Zseniális Teknős, aki anno olyan gyenge volt, hogy a Z-ben már egyszer sem láttunk küzdeni, aztán a Superben hirtelen úgy feltápolta magát a semmiből, hogy simán indult az univerzumok között vívott harcban. Nem, sorry, ezt már nem kajálom be. Mindeközben Yamchából totál viccet csináltak, őt még Vegitánál is jobban szétalázta a széria, pedig benne rengeteg lehetőség lett volna.

3.) A super saiyan szint már mit sem ér 

Emlékeztek még azokra az időkre, amikor hőseink csak kíméletlen edzések árán érték el a Super Saiyan szintet? Vegita kis híján belehalt, Gohan pedig egy évet töltött az időkamrában kíméletlen körülmények között a Cellel vívott küzdelem előtt. A Superben ehhez képest már az is elég volt hozzá, ha valami fura "bizsergést érzel a hátadban". És igen, tudom, hogy anno a Z-ben Goten és Trunks is minden erőfeszítés nélkül át tudott változni, de szerintem az még mindig sokkal megbocsáthatóbb volt. A látszat kedvéért néha még felöltik ezt a formát a harcok elején, mikor csak játszanak az ellenféllel (vagyis amikor teljesen feleslegesen húzzák az időt). Viszont lássuk be, a Super teljesen irrelevánssá tette a SSJ szintet, ami azért meredek, mert ez még a fan fictionnek csúfolt Dragon Ball GT-nek sem sikerült.

4.) Súlytalan harcok, a brutalitás hiánya

Emlékszem gyerekként, amikor az eredeti Dragon Ballban először láttam Goku és Piccolo Jr. küzdelmét a harcművészeti tornán, alig mertem odanézni. A főhős vére gyakorlatilag eláztatta a tatamit, ami egyszerre elborzasztott és mégis ámulatba ejtett. Ezeknek a harcoknak még volt tétje, és bizony kellett is ez a brutalitás, mert ebből látszott, hogy a szereplők tényleg mindent beleadtak a küzdelembe. Volt néhány iszonyatos sérülés a régi Dragon Ball epizódokban, amiket ha élőben látnék, valószínűleg azonnal kidobnám a taccsot. A Superben ebből jóformán semmi sem maradt, ráadásul azt sem igazán éreztem, hogy a gonosztevők úgy egyáltalán bármilyen valódi fenyegetést jelentenének. 

5.) Isten szint, ultra instinct 

Amikor megpróbálják velem elhitetni, hogy az Isteni szinten túl még mindig lehet erősebbé válni, ott már némileg szkeptikus vagyok. A Superben a main karakterek már nevetségesen OP-k, de még mindig próbálják erőltetni, hogy bizony még mindig van hova fejlődni. "This isn't even my final form!" Pedig de, most már igazán lehetne az utolsó, mert már egyszerűen képtelen vagyok komolyan venni a "hyper ultra instinct super saiyan god" formát. Kész, ki lett maxolva, légyszi Toriyama, engedd el! Remélem a franchise egyszer még visszatér a gyökerekhez, amikor a super saiyan fogalma még nem is létezett, mert most már kezd nagyon elfáradni ez az átalakulósdi. Sőt, bármennyire szeretem őket, azt se bánnám, ha a main karaktereknek is búcsút intenének, és nyitnának végre a spin-offok felé. Pl. láthatnánk a fiatal Zseniális Teknős kalandjait, vagy a saiyan fajt, amikor igazán erejük teljében voltak.

6.) Gohan, te haszontalan...

Értem én, hogy nem minden a harc és a küzdelem, és hogy a Dragon Ball alapvetően nem csak ezekről az értékekről szól (legalábbis így volt, amíg nem jött a Super). De akkor is, azok után, hogy Gohan milyen keményen edzett a Z-ben, egyszerűen kriminális, hogy Toriyama a kukába hajította a korábbi karakterfejlődését. Son Goku fia a Super jelentős részében teljesen haszontalan volt, a végére sikerült so-so összekapnia magát, de még így is csak árnyéka volt annak a Gohannak, aki annak idején megküzdött Majin Buu-val. Pedig annyira végtelenül szerethető karakter, mégis leginkább csak szánni tudtam szerencsétlent. Ráadásul ez az ábrázolás szerintem kimondottan káros üzenetet hordoz, ugyanis attól hogy valaki családapa, még nem lesz puhány.

7.) Háttérbe szorított karakterek

Igazából a Z harcosok jelentős részéről elmondható, hogy nem kaptak elég reflektorfényt a sorozatban. Son Gokun és Vegitán kívül mindenki irreleváns, labdába sem rúghatnak a super saiyan istenek mellett, és őszintén szólva egy darab emlékezetes pillanatot nem tudok felidézni sem Krillinről, sem Piccoloról, sem Tien Shinhanról, se senkiről a Z harcosok közül.

Bár tudnám folytatni még napestig a felsorolást, nekem igazából ezek voltak a legnagyobb problémáim a sorozattal. És mindezek ellenére egyébként nem mondanám, hogy zsigerből utálom, vannak részei, amiket kimondottan élveztem, de ezek olyan dolgok, amik mellett egyszerűen nem tudtam szó nélkül elmenni. Na de miért lényeges mindez? Miért most álltam ezzel elő?

Nos, hamarosan érkezik az első manga kritika az oldalon, és kiderítjük mi történt az univezumok túléléséért folytatott küzdelem után, ami az animébe már nem került bele. Ha Toriyama csak a felét kijavította az általam felsorolt hibáknak, akkor részemről már megérte elolvasni. Szóval legyetek résen, hamarosan további Dragon Ball tartalmakkal készülök itt a MetaComix blogon. Ne hagyd ki!