Venom by Donny Cates Vol 1: Rex

2019. március 28., csütörtök

A tavaly Októberben bemutatott, Tom Hardy főszereplésével készült Venom film meglehetősen megosztotta a közönséget. Akik főként csak a mozikban találkoztak a Marvel Univerzummal kellemesen szórakoztak, akik viszont a képregények lapjairól, vagy akár csak a Pókember rajzfilmsorozatból ismerik a karaktert, azok csalódottan dobták ki a maradék pattogatott kukoricát kifelé menet. Sajnos én az utóbbi táborba tartoztam, bár ez némileg az én tájékozatlanságomnak is köszönhető. Tudtam ugyanis, hogy Pókember nem lesz benne a filmben, azt viszont nem, hogy egyáltalán semmilyen utalás nem lesz rá, mintha soha nem is létezett volna. Az eredeti origin story legfontosabb része Eddie és a szimbióta közös motivációja, ami nem más, mint a Peter Parker ellen irányuló gyűlölet. Emellett Venom is csak azután születik meg, hogy Pókember sorsára hagyja az idegen organizmust. Ezzel szemben a filmből még a karakter mellkasán díszelgő ikonikus fehér pók-szimbólum is lemaradt, bár ez volt a produkció legkisebb problémája. Úgy látszik ez most egy újfajta trend, amivel szándékosan szúrják tökön magukat a készítők, hiszen érkezik a Pókember mentes Morbius, valamint a Batman mentes Joker is. Mondanom sem kell, hogy egyikhez sem fűzök különösebb reményeket. 

A film premierjénél korábban, Júliusban startolt el Donny Cates Venom képregénysorozata, amit mind az olvasó közönség, mind a kritikusok is a 2018-as év egyik legjobb Marvel képregényének választottak. Az író nevéhez fűződik a hamarosan magyarul is megjelenő Thanos Győz, a Cosmic Ghost Rider, a Venom mellett pedig a jelenleg futó Galaxis Őrzői sorozat borítóin is az ő neve díszeleg. A Venom első hat számát tartalmazó TPB Decemberben jelent meg. 



Eddie Brock szörnyű lidércnyomásból ébred. Egy számára ismeretlen nyelven álmodott, egy olyan helyről és időről, ahol még sosem járt. Az egésznek semmi értelme. Majd tudatosul benne, hogy ez nem is az ő álma... Hanem a szimbiótáé. A szimbiótáé, aki fél. De mégis mi lehet az, amitől még ő is ennyire retteg?

A sztori az első pillanattól kezdve generál egy egyedi, nyomasztó hangulatot, ami borzongásra készteti az olvasót, és ami egyértelműen a képregény egyik sajátossága.
Az új antagonista, Knull csak még inkább rátesz erre egy lapáttal dacára annak, hogy szimbolikus volta miatt egy kevésbé tapasztalt író kezében valószínűleg kissé elcsépeltnek hatna (fény és sötétség, élet és üresség szembeállítása). A történet húzóereje nem is maga a cselekmény, hanem sokkal inkább az Eddie és a szimbióta közötti intim kapcsolat, amit Catesnek sikerült nagyszerűen kihangsúlyoznia. Az amúgy is meglehetősen kurta, két főt számláló support cast egyetlen szélesebb körben ismert tagja Miles Morales, mellette pedig megismerjük Rex Stricklandet, akire a cím utal és akiről a szeptemberben megjelenő Venom Unleashed képregényben többet is megtudhatunk. 


Ryan Stegman sokat hozzáadott a sötét atmoszférához. Az illusztrátor korábban olyan Pókember képregényeken is dolgozott, mint a Renew Your Vows, a Venom Inc., valamint a Superior Spider-Man sorozat. Épp ezért Venom egyáltalán nem ismeretlen számára, már korábban is készített rajzokat a karakterről. A képregény legtöbbet használt színe a narancssárga, ami a sötét tónusokkal vegyítve meglehetősen lehangoló, apokaliptikus hangulatot kelt, ez pedig kiválóan illik a koncepcióhoz. Mindez Frank Martin színező érdeme. 

A Donny Cates féle Venom tényleg az egyik legjobb jelenleg is futó Marvel képregénysorozat, ráadásul az okosan lógva hagyott befejezésnek köszönhetően mind a tíz körmömet le fogom rágni a második rész érkezéséig. Erre viszont szerencsére nem kell sokat várni, hiszen Eddie Brock kalandjai Május 7-én folytatódnak a „The Abyss” című TPB-ben. 

A cikkemet a Marvel Magyarország oldalán is megtalálhatjátok. 



The Venom movie with Tom Hardy premiered in last October got quite mixed reviews. Those who mostly know the Marvel Universe from the movie theatres enjoyed it, but fans who are more familiar with the character due to comics or animated shows were let down. Sadly I was the latter. However, the fact that I was poorly informed also played a part in my disappointment. I knew that Spider-Man was not going to be in the movie, but I didn’t know there also won’t be any references to him, like he never even existed. The most important part of the original origin story is that Eddie and the symbiote shared a motive, which was their hatred towards Peter Parker. Not to mention that Venom was born only after Spider-Man rejected the alien organism. Instead the creators even left out the iconic white spider symbol, but this was the least of the problems of the movie. It seems kicking yourself in the balls is the new trend in Hollywood, since we know the Morbius movie is also in development without Spider-Man, and the Joker is also coming without Batman. Needles to say I don’t expect much from either of these productions. 

A bit earlier than the movie, Marvel launched their Venom series in July. The new comics from Donny Cates were praised by both fans and critics as one of the publishers best run of 2018. The author is also known for Thanos Wins, Cosmic Ghost Rider, and he also writes the ongoing Guardians of the Galaxy series. The TPB that collects the first six issues of Venom was released in December. 



Eddie Brock wakes up from a terrible nightmare. He was dreaming in a language he doesn’t know, and was in a place and time where he has never been. It doesn’t make any sense. Then he realizes the nightmare is not his. It’s the symbiote’s. And the symbiote is scared. But what can it be that even makes the alien organism terrified?

The story creates a unique, depressing vibe from the beginning, that you can’t get from any other comic. The new antagonist, Knull makes it even creepier. However, he is quite a symbolic villain that could have ended up a bit corny in the hands of a less experienced writer (darkness set against light, life set against emptiness). The real strenght of the comic is not even the story, it’s the intimate relationship between Eddie and the symbiote, which was really nailed by Cates. The support cast is quite short and only one of it’s two members is better known. He is Miles Morales, and we also meet Rex Strickland, who’s name the comic refer in it’s title. We can learn more about him in the Venom: Unleashed TPB in September.

Ryan Stegman also played a huge part in the creation of the dark atmosphere.
The illustrator worked on Spider-Man titles before, such as Renew your Vows, Superior Spider-Man, and Venom Inc., so he’s not unfamiliar with drawing Venom. The mostly used color of the comic is orange, which mixed with the darker tones gave the panels a very depressing, apocalyptic vibe, which really suits the story. Credits for the colorist, Frank Martin. 


Venom by Donny Cates is indeed one of the best ongoing Marvel titles. Due to the clever open ending I’m going to go nuts until I get the next volume. Luckily it’s very close, the adventure of Eddie Brock continues in the TPB called „Abyss” released on the 7th of May. 

Agent 47: Birth of the Hitman by Christopher Sebela

2019. március 23., szombat

Nem sok olyan videojátékot tudok felidézni, aminek az összes részével játszottam.
A Hitman sorozat viszont ezek közé tartozik, az IO Interactive bérgyilkos szimulátora a valaha volt egyik legkedvesebb és egyben legfrusztrálóbb gamer élményem, hiszen a széria híres arról, hogy a legkisebb baklövést is könyörtelenül megtorolja. A két személyes kedvencem holtversenyben a Contracts, valamint a Blood Money című epizód, amikhez hasonló alkotás sajnos azóta sem született. Az ezeket hosszú kihagyás után követő Hitman: Absolution, bár voltaképpen nem volt rossz játék, teljesen eltért a korábbi részektől. Az addigi teljes szabadságot felváltotta a linearitás, a lopakodás/álcázás élvezetét gyakran elvették a hangos tűzharcok. A rajongók teljesen érthető módon nem voltak elragadtatva az új játékmenet nyújtotta élménytől. A sorozat azóta visszatért ugyan a gyökerekhez, viszont sajnos az írók a legkisebb mértékben sem erőltették meg magukat, ez pedig meg is látszik a teljesen érdektelen sztorin és kínosan béna, összecsapott átvezetőkön. Pedig a 47-es Ügynök a valaha volt egyik legjellegzetesebb és legérdekesebb videojáték karakterek egyike, éppen ezért érthetetlen, hogy miért nem sikerült egy legalább minimálisan élvezhető történettel előrukkolnia a készítőknek. Szerencsére az Agent 47: Birth of the Hitman némileg kárpótol minket.


Nem árt tisztázni az elején: ez a képregény a Hitman rajongók keménymagjának készült. Ha egyik játékkal sem játszottál még, úgy nem valószínű hogy élvezni fogod, ha viszont igen, akkor sokat hozzá fog adni az eddigi ismereteidhez. Nem állítom, hogy ez a legjobb sztori, amit életemben olvastam, de az elmúlt évek játékait, vagy a gyalázatos filmadaptációkat bármikor kenterbe veri.



A képregény a Dynamite Entertainment gondozásában látta meg a napvilágot, a kiadónál olyan ismertebb karakterekkel is találkozhattok, mint James Bond, vagy éppen Zorro. Az író, Christopher Sebela neve ismerős lehet az Alien vs. Predator, az Injustice: Zero Hour, a Crowded, vagy számos más egyéb indie képregény kapcsán. A 6 fejezetből álló Agent 47 sorozatot egyetlen csinos TPB-be gyűjtötték össze.

A történetben megismerjük a fiatal 47-es és 6-os alanyokat (még nem ügynök), akik számtalan másik klón „testvérükkel” élnek együtt Dr. Ort-Meyer elmegyógyintézetében, amit csak az „intézet” néven emlegetnek. A klónokat gyerekkoruktól kezdve 3 feladatra képezték ki: Beszivárgás, megfigyelés, gyilkolás. A két testvér gond nélkül végzi munkáját, viszont fortyog bennük a harag saját sorsuk miatt, ezért titokban az intézet ellen szövetkeznek. Ezzel egy időben Diana Burnwood, a 47-es későbbi informátora is bosszúra szomjazik...



A sztori egészen Diana és a 47-es első találkozásáig tart és elmeséli, hogyan is kötöttek ki az ICA-nál (International Contracts Agency). A képregényben vannak a játékokból is ismert jelenetek, pl. a Codename 47 gyakorló küldetése egy az egyben belekerült. Ezen felül nekünk magyaroknak egy kis érdekesség, hogy Budapestet is érinti egy oldal erejéig a sztori, az egyik panelen a Hősök tere is felismerhető. Ez mondjuk aligha újdonság, hiszen már korábban is volt magyar vonatkozása a sorozatnak: A Codename 47-ben és a Contractsban is szerepelt már a Hotel Gallárd, ami a Gellért Szálló játékbeli megfelelője. Emellett Jesper Kyd soundtrackjét is a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara játszotta fel.

Jonathan Lau és Ariel Medel illusztrációi pezsegnek az akciótól, meglepően jól áll a franchisenak a képregényes formátum. Ami kicsit furcsa volt számomra, az a fiatal Diana, akihez egyszerűen képtelen voltam hozzáképzelni Vivien McKee hangját, aki a játékokban szinkronizálta. Emellett néhol belefutottam egy-két érdekesen megrajzolt arcba, de összességében korrekt munkát végeztek a srácok. 

Az Agent 47: Birth of the Hitman kellemes meglepetés, érdemes lecsekkolnia mindenkinek, aki az IO Interactive játékain nevelkedett. Remélem készül még hasonló alkotás a jövőben, azt pedig még inkább, hogy a játékok történetei is hozni fogják még egyszer ezt a minőséget. Addig is olvassunk, vagy csak nosztalgiázzunk bármikor a korábbi részekkel! 



I can’t name too many videogames, that I played every episode with. The Hitman series is one of the few, the assassin simulator of IO interactive is one of my most beloved and most frustrating gaming experiences, since the games are famous for punishing the player for even the smallest mistakes. My two personal favorites are Contracts and Blood Money, which are still unmatched in quality. After a long break we got Hitman Absolution, which actually was not a bad, but it was poor as a Hitman game. Complete freedom was changed to linearity, the joy of stealth and blending in was often taken away by loud gunfights. Fans were not happy about the new gaming experience. The series went back to the roots since, but the writers didn’t push themselves even to the minimum, which is highly visible on the story and the cutscenes, that are anything but interesting. Such a pity, since Agent 47 is one of the most unique videogame characters ever. Good news is that Agent 47: Birth of the Hitman compensates the games mistakes a bit.

Let’s get this straight. This comic is for hardcore Hitman fans. If you never played any of the games there’s a low chance you’ll enjoy it. If you did, it’ll definitely expand your previous knowledge on the franchise. I’m not going to say that this is the greatest story I’ve ever read, but it surely beats the latest games and disgraceful movie adaptations. 



The comic was released by Dynamite Entertainment, you can meet other famous characters in their piblications, such as James Bond, or Zorro. The writer, Christopher Zebela’s name might be familiar from Alien vs. Predator, Injustice: Zero Hour, Crowded, or many other indie titles. The six issue of the Agent 47 series got collected into one TPB. 

In the story we meet Subject 6 and Subject 47 (not agent yet). They live together with countless of their other clone brothers in Dr. Ort-Meyer’s asylum, which they only call the „institute”. The clones were trained for three things since their childhood: To infiltrate, study and kill. The brothers complete their assignments without problem, but their own fate feeds their anger, so they vow vengeance against the institute. Meanwhile there’s another soul hungry for revenge: Diana Burnwood, who later becomes 47’s handler.



The story tells how Diana and 47 met and how they ended up at the ICA (International Contracts Agency). You can find familiar scenes in the comic, like the training mission from the game Codename 47. It’s probably only interesting for me and my fellow hungarians, but my hometown Budapest is also in the comic. You can even recognize Heroes Square in one of the panels. It’s hardly a new thing though, the games already had hungarian references before. In Codename 47 and Contracts there was a map called „Hotel Gallárd”, which is the in-game version of Hotel Gellért located next to the Danube. The OST of Jesper Kyd was also recorded by the Budapest Symphony Orchestra.

The illustrations of Jonathan Lau and Ariel Medel are full of action, the comic medium really suits the franchise. My only issue was that I found it weird to match young Diana with Vivien McKee, who voiced her in the games. Besides I found some strangely drawn faces, the artists did a decent job.

Agent 47 Birth of the Hitman is a pleasant surprise, if you liked the games of IO Interactive you should check this one out. I hope we’ll get more comics based on the franchise. And I hope even more that the games will bring back this quality someday. Until then read, or just play the old games for the love of nostalgy.

The Flash by Mark Waid Vol. 1-3

2019. március 19., kedd

„A nevem Barry Allen Wally West és én vagyok a világ leggyorsabb embere!” 
Kevesen tudják, hogy a legszélesebb körben ismert Flash, Barry Allen a ’80-as évek közepén meghalt, ezért a rá következő több, mint két évtizedben Wally West (Kid Flash) öltötte magára a piros jelmezt, akit sokak szerint túl is szárnyalta mentorát.
Ha valaki felteszi a kérdést, hogy melyik a legjobb Flash sorozat, úgy lehetetlen megkerülni Mark Waid nevét, aki megalapozta a felnőtt Wally karakterét olyan írók számára is, mint Geoff Johns, vagy Grant Morrison.


Waid 34 éve tartó karrierjének köszönhetően brutálisan hosszú bibliográfiával büszkélkedhet. A Marvel és a DC mellett más kiadók is jelentették meg műveit, de a két említett uralkodónál folytatott munkája a legkiemelkedőbb. Az 1990-ben indított Flash sorozat fontos mérföldkőnek számított az író életében, hiszen itt kapott először szabad kezet a DC-től, hogy teljes mértékben kiélhesse kreativitását. Az eredmény a ’90-es évek egyik legünnepeltebb képregénye lett, ami a mai napig komoly jelentőséggel bír, és ami előbb utóbb minden fanatikus polcára felkerül. 
A Futásra Született, valamint a Barry Allen Visszatér című történetek megjelentek ugyan a DC Comics Nagy Képregénygyűjteményben, én viszont mégis arra buzdítanék mindenkit, hogy inkább az újranyomott Waid szériát szerezzék be. Ugyanis ez a két sztori csak kis része a teljes sorozatnak, Waid kis híján egy évtizedet töltött a hős mellett. Ráadásul a két esemény között is számtalan dolog történt, amit nem érdemes kihagyni. 

Az egyik leglényegesebb különbség Wally és Barry karaktere között, hogy Wally nyíltan vállalja személyazonosságát. Nagybátyja iránti tiszteletből kötelességének érezte tudatni a világgal, hogy ő nem Barry Allen, és hogy az igazi Flash hősi halált halt. Emellett jellemükben is van eltérés. Barry megfontoltabb, kissé zárkózott típus, míg Wally forrófejűbb, extrovertáltabb személyiség. Utóbbi szarkasztikus humora jelen van Waid történeteiben, de a képregényekben sokkal érettebben van ábrázolva, mint mondjuk a későbbi Igazság Ligája rajzfilmsorozatban, ahol gyakrabban ontja magából a poénokat. Akadnak képességbeli különbségek is, pl. Wally nem képes átvibrálni szilárd felületeken. Emellett muszáj állandóan habzsolnia a gyorsabb anyagcsere miatt, másképp minden energiáját felemészti a sebesség. 


Waid történetmesélési stílusát egyáltalán nem éreztem elavultnak annak ellenére sem, hogy lassan a 30. születésnapját ünnepli a sorozat. Külön érdekesség, hogy ebben a szériában került említésre először a sebességmező, ami a mai napig meghatározó fogalom a DC szupergyors karaktereinek tudományos megközelítésében. A fentebb említett Futásra Született című fejezet újrameséli Wally eredettörténetét, tehát nem szükséges különösebb előzetes ismeret, vagy korábbi olvasmány ahhoz, hogy érthető legyen a sztori.
A modernebb Barry Allen központú képregényeket bár nagyon szeretem, kevésbé bánnak kesztyűs kézzel az új olvasókkal. A Waid korszak viszont kiváló belépési pont, ahol mindkét karakterről tanulunk egy s mást. 


Waid többnyire olyan ismert ellenfeleket vonultatott fel, mint a Zsiványok, Professor Zoom, Abra Kadabra, Gorilla Grodd, valamint Hector Hammond. Emellett persze hozott újakat is, az egyik legemlékezetesebb számomra Razer, akiben Flash komoly ellenfélre akadt súrlódásmentes öltözékének és fegyvereinek köszönhetően. A support cast legfontosabb tagja Wally kedvese, Linda Park, akiért még a világ leggyorsabb embere is hajlandó lelassítani kicsit. Szerepel továbbá a nyugdíjba vonult első Flash, Jay Garrick, Nightwing, Starfire, Hal Jordan, valamint ebben a sorozatban bukkant fel először Barry és Iris unokája, Bart Allen, más néven Impulse.

Az illusztrációk mai szemmel bizony elavultnak hatnak, a 90-es évek elején a technológia hiányában még nem digitalizálták a képregénygyártást. Engem viszont ez a legkisebb mértékben sem zavart, sőt, van egy aranyos, nosztalgikus bája az egésznek. A panelek sok szegmensükben tükrözik a korszakot, pl. ruhák, frizurák, amik között akadnak kimondottan viccesek is (Nightwing és Superman mullet!!!). 

Mark Waid Flash sorozata nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Wally West az egyik legnépszerűbb karakter lett a DC Univerzumban. Ha választanom kéne közte és Barry között, hogy melyikőjüket szeretem jobban, bizony komoly bajban lennék. Neked melyik Flash a kedvenced?


"My name is Barry Allen Wally West and I’m the fastest man alive!" 
Not many knows, that Barry Allen died in the middle of the ’80s and it was his former sidekick, Wally West (Kid Flash) wearing the red suit for two decades. Some says he even surpassed his mentor. If someone asks the question „which is the best Flash run” you just can’t avoid the name of Mark Waid, who defined the adult Wally’s character even for the writers who followed him, such as Geoff Johns, or Grant Morrison.

Waid has an incredibly long bibliography due to his 34 years old career. He had some independent publications, but he is mostly notable for his work at Marvel and DC. His Flash series from 1990 was an important milestone is Waid’s life, since this was the first time DC gave him complete freedom to express his creativity. The result is one of the most popular comic runs of the ’90s, which is still very important to date, and sooner or later every fan should read it.

Waid’s „Born to Run” and „The Return of Barry Allen” stories were released as a part of the DC Comics Graphic Novel Collection, but I’d still like to encourage everyone to buy the reprinted Flash run instead. These arcs are only a small part of the series, Waid spent nearly a decade writing the Flash. Many things happened even between these two tales that you shouldn’t miss.

One of the most important differences between Barry and Wally is that the latter has a public identity. To honor his uncle he told the world that he is not Barry Allen and that the real Flash died a hero’s death. They also have their own personality: Barry is deliberate and reserved, Wally is more hot headed and and has a more extrovert personality. His sarcastic humour is a part of Waid’s stories, but he is portrayed way more mature than he is in the Justice League Animated Series, where he cracks jokes more often. There are also differences in power: For example, Wally can’t vibrate through solid matter. He also has to eat all the time due to his faster metabolism, otherwise speed drains all his energy.


Waid’s storytelling doesn’t feel outdated at all, even if these tales are nearly 30 years old. The speed force was mentioned first in this series, which became an important term in the scientific approach of DC’s characters with super speed. The „Born to Run” storyline retold Wally’s origin, so you don’t need any further knowledge, or previous reading to enjoy the story. While I like modern Barry Allen stories a lot, they are not exactly new reader-friendly, so Waid’s run could be a better starting point. This way you’ll learn a lot about both characters.

Waid used some better known villains, such as the Rogues, Professor Zoom, Abra Kadabra, Gorilla Grodd and Hector Hammond. He also introduced new ones, the most memorable for me was Razer, who was a deadly foe due to his anti-friction suit and weapons. The most important member of the support cast is Wally’s lover, Linda Park, who even makes the fastest man alive slow down a bit. The retired golden age Flash, Jay Garrick, Nightwing, Starfire and Hal Jordan also appeared on the pages. The grandson of Barry and Iris, Bart Allen (Impulse) also made his debut in Waid’s run.

The illustrations are quite outdated, there wasn’t technology availabe to digitalize comics in the ’90s. However, this didn’t bother me at all, it adds a great nostalgic vibe to the comic. The panels represents the era in many parts, such as fashion, hairstyle (Superman and Nightwing with a mullet!!!). 

Mark Waid’s Flash run played a huge part in the process, that made Wally West one of the most popular characters of the DC Universe. If I had to choose between him and Barry I’d be in trouble. Who’s your favorite Flash?

Peter Parker: The Spectacular Spider-Man by Chip Zdarsky Vol. 1-2

2019. március 15., péntek

Izgatottan vágtam neki Chip Zdarsky 2017-es Pókember sorozatának, amiről már számtalan pozitív véleményt olvastam a legkülönbözőbb online felületeken. Az írót a Sex Criminals című Matt Fraction széria révén ismerhetitek, ahol társszerzőként működött közre, idén pedig a Daredevil borítókra is felkerült a neve, de ez a sorozat sajnos még csak füzet formájában elérhető.

Új olvasóknak egy kis háttérinfó: A ’70-es években a Pókember képregények fősodrának számító Amazing Spider-Man olyan jól fogyott, hogy a Marvelnél úgy döntöttek több szálon is folytatják a karakter kalandjait. Így született meg a Spectacular sorozat, ami kicsit függetlenebb történeteket próbált elmesélni, míg a nagyobb eseményeket továbbra is az Amazing Spider-Man füzetekben kellett keresni. Ezzel egyszerre több kreatív csapat is lehetőséget kapott, hogy kamatoztathassák tehetségüket. Emellett tudatosan törekedtek arra, hogy az egymással egy időben megjelenő képregények más hangvételben íródjanak. Az egyikben Peter Parker kapott nagyobb szerepet, a másikban Pókember, máskor ez megcserélődött attól függően, hogy éppen melyik korszakban melyik írók döntöttek hálószövő barátunk sorsáról. Gyakran felmerül a kérdés, hogy kánon-e a Spectacular sorozat. A széria része a hivatalos történetfolyamnak, ráadásul az Amazing eseményei kihatnak a Spectacular-ra és ez fordítva is igaz. Viszont tudni érdemes, hogy a két cím bár párhuzamosan fut, a történetük sokszor nem egy időben játszódik. 

A sztori dióhéjban a következő: Pókember talál egy telefont egy kisstílű New Yorki bűnözőnél, ami a Stark Industries gyártmánya és ami hírhedt arról, hogy feltörhetetlen. Csak hogy ezt a készüléket nagyon is feltörték, mi több, lenyomozhatatlanná tették. Peter elhatározza, hogy utánajár az ügynek, a nyomok végül Wilson Fiskhez, vagyis a Vezérhez vezetnek. Mindeközben megismer egy tudóst, aki szuperhősök számára tervez fejlesztéseket...



A Zdarsky féle Pókember képregények történetmesélési stílusa kísértetiesen hasonlít Nick Spencer 2018-ban útnak indított Amazing Spider-Man sorozatához. Bár nemrég Spencer első TPB-jéről is elismerően nyilatkoztam, kettejük közül mégis Zdarskyt érzem erősebbnek. A poénok valahogy jobban működnek, a drámai pillanatok drámaibbak, az összhatás egy leheletnyivel komolyabb. A megszokott support cast ezúttal háttérbe szorult, MJ és May néni szerepelnek ugyan, de nem fontos részei a történetnek. Helyette olyan segítőket kapunk, mint Fáklya, Peter húga Teresa Parker, valamint J. Jonah Jameson. Igen, jól olvastad, nincs elírás. Peter egykori munkáltatója, a Hírharsona volt főszerkesztője ezúttal Pókember mellé áll! Sajnos nem árulhatom el hogy történt ez anélkül, hogy elspoilerezném a legjobb részeket, de annyit elmondhatok, hogy ez a pálfordulás az egyik legzseniálisabb és legbátrabb része a sorozatnak. Az olvasó egy pillanat alatt megbocsátja az összes rosszat, amivel az öreg J.J. valaha is megkeserítette Pókember életét. 

Adam Kubert teljes munkásságának felsorolása egy önálló cikkben is elférne, a művész régi motorosnak számít már a rajzolók között, akit a Marvel és a DC egyaránt szívesen alkalmaz. A borítókat szeretném külön is kiemelni, legalábbis nekem azonnal eladták magukat a pókruháról készült közeli képek. Az interior oldalak szintén parádésra sikerültek, a Spectacular Spider-Man kívül-belül hozza a minőséget. Normál esetben nehezen emésztem meg, ha menet közben lecserélnek egy bevált illusztrátort, pláne ha a váltás még szembetűnő is. Michael Walsh esetében viszont látszik, hogy nem csak azért kapta meg a 6. részt, mert Kubert éppen nem ért rá, hanem mert ide tényleg az ő rajzstílusa passzolt a legjobban a megváltozott setting miatt. Így nem hogy nem zavart a csere, de egyenesen imádtam, utána pedig amúgy is visszakerült Kuberthez a labda.

Chip Zdarsky minden várakozásomat felmúlta még annak ellenére is, hogy sokan ódákat zengtek a sorozatról, egészen biztosan beszerzem a Spectacular Spider-Man mind az 5 részét. Ha egy ütős, modern Hálófej sztorira vágysz, akkor ezeket a képregényeket nem érdemes kihagynod!

A cikkemet a Marvel Magyarország oldalán is megtalálhatjátok.



I was very excited to dive into Chip Zdarsky’s Spectacular Spider-Man from 2017, since the series recieved tons of good reviews on many sites I came across. You might know the writer from Sex Criminals by Matt Fraction, where he was a co-writer, and now he is also the main writer of Daredevil comics, which is not available in TPB format yet.

A little background info for new readers: In the ’70s the main Spidey title, The Amazing Spider-Man was so popular, that Marvel decided to continue the hero’s stories in multiple comics. This is how The Spectacular Spider-Man was born, which tried to tell more independent stories, while they kept this larger events in The Amazing Spider-Man. As a result, multiple creative teams got the opportunity to show their talent. Meanwhile they made an effort to hit a different tone in their series. One focused on Peter Parker, while the other focused more on Spider-Man, sometimes they switched, depending on the era and which writers decided the fate of Spidey around that time. Many times they ask: Is Spectacular Spider-Man canon? It is and it affects the continuity of The Amazing Spider-Man, and vica versa. However, while the two titles were released together it doesn’t mean their story takes place at the same time.

The plot in a nutshell: Spider-Man takes a phone from a low level criminal. The phone is the product of Stark Industries and famous for it’s impossibility to hack. But this one got hacked and someone made it untracable. Peter decides to investigate, the clues lead him to Wilson Fisk, the Kingpin. While playing the detective he meets a scientist who’s making developments for superheroes...



Zdarsky’s storytelling reminds me of Nick Spencer’s Amazing Spider-Man, which started in 2018. While I spoke in high terms about Spencer’s first TPB, I have to say Zdarsky’s series is stronger. The jokes are funnier, drama is more dramatic, the overall impression is a bit more serious. While MJ and Aunt May is in the comic, they only appear for a short time, the usual support cast is now fading in the background. Instead we got help from the Human Torch, Peter’s sister Teresa Parker and J. Jonah Jameson. Yes, there’s no misprint. Peter’s former boss, ex-editor in chief of the Daily Bugle is now on Spider-Man’s side! I can’t tell how this happened without spoiling the best parts, but this turnaround is the bravest and most brilliant part of the comic. You’ll forgive old J.J. all the bad he tried to ruin Spiderman’s life with.

I could fill an entire article with Adam Kubert’s bibliography, he is a real veteran among comic book artists. DC and Marvel both likes to employ him. I’d like to highlight the covers, the close up pictures of the Spider suit just sold themseves to me immidiately. The interior pages are also top quality, The Spectacular Spider-Man shines both on the inside and the outside. Normally I don’t like when they change an illustrator, who I got used to. Especially if the change is highly visible. But in the case of Michael Walsh it’s obvious, that he didn’t drew issue 6 because Kubert didn’t have time, he did it because his style suits the changed setting better. I really liked it. Besides, Kubert had the ball again from issue 7.


Chip Zdarsky surpassed my expectations, even after I saw many people praising his series. I’ll definitely get all 5 volumes of The Spectacular Spider-Man. If you’re looking for good, modern Webhead comics you should not miss this!

The Flash by Joshua Williamson Vol 1-4 (Rebirth)

2019. március 12., kedd

Joshua Williamson 1981-ben született, képregényes karrierje meglehetősen korán, már 26 éves korában beérett. Az Image comics kiadásában olyan képregények fűződnek a nevéhez, mint a Ghosted, a Nailbiter, valamint a Birthright. Az általa írt Flash sorozat jelenleg is tart, valamint hozzá köthető a Májusban megjelenő Justice League Odyssey, ami kifejezetten izgalmasnak ígérkezik. Már csak azért is, mert az alkotók egy merész ötlettől vezérelve teljesen új, modern külsővel ruházták fel Darkseid karakterét, aki gyakorlatilag az első megjelenése óta ugyanúgy nézett ki. Kíváncsian várjuk mi sül ki ebből. De térjünk vissza szupergyors címszereplőnkhöz!

A történet Geoff Johns DC Universe: Rebirth című képregénye után játszódik, ami hivatalosan is lezárta a New 52 korszakot és ami a Flashpoint folytatásaként is értelmezhető. Ennek a történetnek előbb utóbb elkerülhetetlen lesz az elolvasása a későbbi utalások, valamint az elültetett rejtélyek miatt, amik végül crossover eventekben teljesednek ki. Ugyanakkor kezdj bátran a Flash első részével, haladj szép sorban, később a kíváncsiságtól hajtva valószínűleg úgy is be fogod pótolni az előzményeket. Amennyiben a Flashpoint eseményeivel sem vagy tisztában, úgy ezt a hiányosságot bármikor pótolhatod a Flashpoint Paradox című animációs filmmel.

A bonyodalom akkor kezdődik, amikor Central City felett megjelennek a viharfelhők.
Az égből villámok cikáznak alá, átlagembereket, rendőröket, bűnözőket egyaránt nem kímélve. De ezek egyáltalán nem szokványos villámok, hanem olyanok, mint amik Barry balesetét is okozták, melynek következtében ő lett a világ leggyorsabb embere.
Ennek eredményeképp új gyorshajtók kisebb serege fér hozzá a sebességmezőhöz, valamint az is kiderült, hogy valaki szándékosan generálta a vihart. De kicsoda, hogyan és miért? 


Williamson kiválóan ráérzett Flash karakterének lényegére. Erre az egyik legjobb példa, amikor Barry kötelességének érzi biztonsági okokból átadni tudását a sebességmezőről mindazoknak, akik újonnan tettek szert a gyorsaság képességére, vagy a bizalmatlanság szerettei felé, amivel valójában őket próbálja védeni, de aztán éppen ezzel sodorja őket bajba. A 4 részből, amin eddig átrágtam magam egyértelműen kiderül, hogy az író egy nagyobb eseménysorozatot épít fel epizódról epizódra, okosan, megfontoltan, szóval nem érdemes ugrálni a TPB-k között. 



Carmine Di Giandomenico könnyed rajzstílusa vagy nagyon illik egy bizonyos karakterhez, vagy egyáltalán nem. Flash esetében abszolút működik, talán jobban is passzol, mint a túlzó realizmus. Esetleg Pókember képregényekhez tudnám még elképzelni. A váltásokban David Gianfelice és Howard Porter ugyanezt a vonalat próbálta követni. A főhős körül cikázó villámok és más gyorsaságot szemléltető elemek sokat dobnak a vizuális élményen.

A legemlékezetesebb pillanatok közül kiemelném a Rogues Reloaded című részt, amiben a Zsiványok az újabb nagy dobásukra készülnek. Róluk alighanem bármelyik Flash rajongó szívesen olvas, Williamson pedig hozza is az elvártat egy tradicionálisabb hangvételű sztori keretében. A tetőpont számomra viszont egyértelműen a 4. Running Scared című fejezet volt, amelyben Professor Zoom ismét bebizonyította, hogy a DC Univerzum egyik legjobban kitalált karaktere, aki minden alkalmat megragad, hogy pokollá tegye Barry Allen életét. Ezt felülmúlni igencsak nehéz lesz, de az eddigiek után úgy érzem minden okunk megvan bízni Williamsonban.

A Flash: Rebirth egy nagyszerű képregénysorozat, amiben minden megtalálható, amiért szeretjük a karaktert, vagy éppen annak ellenségeit. A sorozat jelenleg a 8. TPB-nél jár, igyekszem én is mielőbb behozni a lemaradást. A széria már eddig is hozott új ellenfeleket, melyekből továbbiak is várhatóak. Emellett visszatérnek még a Zsiványok, Gorilla Grodd, sőt, Barry még Wally West-el is összecsap. Ne hagyjátok ki! 



Joshua Williamson was born in 1981, he earned his success in the comic book industry quite early at the age of 26. You might know his name from titles like Ghosted, Nailbiter and Birthright, published by Image Comics. His Flash series is still in continue, and he’s also responsible for Justice League Odyssey, which seems to be very interesting so far, especially because the creators gave a whole new look to Darkseid, who pretty much looked the same since his debut. I can’t wait to see where this goes. But let’s get back to our speeding hero!

The story takes place after DC Universe: Rebirth by Geoff Johns, which ended the New 52, and pushed the publisher’s comics into the Rebirth era. It also can be considered as the sequel to Flashpoint. Sooner or later you have to read this comic because of the planted mysteries and references, that later will lead to crossover events. But feel free to start with the first volume of The Flash, the curiosity will probably drive you back to the prequels anyway. If you missed the events of Flashpoint, you can also watch The Flashpoint Paradox animated movie anytime!

The complications began, when the sky got full of stormy clouds. Lightnings striked and they didn’t spare anyone. Cops, civilians, criminals got hit alike. But these were not ordinary lightnings, they were very similar to those that caused Barry’s accident, that made him the fastest man alive! So Central City is now full of new speedsters, who can access to the speed force. And it seems someone generated the storm on purpose. But who, how and why?

Williamson really nailed Barry’s character. The best example is when feels as his duty to teach the new speedsters everything he knows about the speed force to make them safe, or when he’s trying to protect his loved ones by not trusting them with his secret, but he endangers them instead. From the first four volumes it’s obvious, that the writer is building up a bigger event from episode to episode, so you shouldn’t jump between the TPBs read them in order!



The illustrator Carmine Di Giandomenico's lightweight style either suits a character very well, or not at all. In case of The Flash it absolutely works, probably even more than too much realism. I could imagine this style in Spider-Man comics. In the changes David Gianfelice and Howard Porter also followed this method. Lightnings and other speeding effects greatly enhanced the visual experience.

From the most memorable moments I’d light to highlight the Rogues Reloaded episode, when the Rouges are preparing for their next great move. Every Flash fan likes to read about these villains, and Williamson lives up to the expectations with a more traditional Flash story. But my absolute favorite is the Running Scared TPB, where Professor Zoom proved once more that he is one of the most cleverly written adversaries in DC Comics.
A real sadist, who takes every opportunity to ruin Barry’s life. It’s going to be hard to surpass this part of the series, but I think Williamson earned our trust.



The Flash: Rebirth is an amazing run, it has everything that made us love the character, or his enemies. DC released the 8th TPB in December, I’ll do my best to catch up as soon as possible. The series bringed new villains already, and probably more will come.
The Rogues are also going to be back, as well as Gorilla Grodd and Barry is even going to encounter Wally West! Don’t miss it!

Shazam by Geoff Johns (The New 52)

2019. március 7., csütörtök

Kevesebb, mint egy hónap választ el minket David F. Sandberg Shazam című szuperhősfilmjének premierjétől, melyben a címszereplőt Zachary Levi és Asher Angel alakítja majd. A DC Univerzum-béli Captain Marvel, bár előbb létezett, mint a Marvel Comics azonos nevű karaktere, sajnos az utóbbinak jutott eszébe előbb levédetni a nevet, így a DC-nél kénytelenek voltak átkeresztelni a világ legnagyszerűbb halandóját. Ami viszont nem változott, az a tény, hogy hogy Captain Marvel az egyik legszerethetőbb szuperhős, aki valaha szerepelt képregények lapjain. Most pedig elérkezett az ideje, hogy megismerjétek a film alapjául szolgáló történetet!

Geoff Johns nevét a legtöbb DC fanatikusnak nem kell bemutatni, hiszen az író valóságos szupersztárnak számít a képregényiparban. A kiadóhoz köthető szuperhősök legjaváról már írt történeteket, ismerete a DC Univerzumról és annak karaktereiről páratlan. 2010-től 2018-ig a DC Entertainment elnöke és kreatív izgatója volt, emellett számos díjat is bezsebelt. Captain Marvel a New 52 ideje alatt főként az Igazság Ligája képregényekben szerepelt, amiket a cikkben taglalt TPB-be gyűjtöttek össze később. Örömhír viszont, hogy tavaly év végén, hosszú idő után végre elindult egy önálló Shazam képregényszéria, amit szintén Geoff Johnsnak köszönhetünk, és ami az egyik legfontosabb dolog jelenleg a személyes várólistámon. A havi megjelenésű sorozat egyenlőre sajnos csak füzet formájában elérhető, de amint kijön az első trade írok róla. Most viszont térjünk vissza a New 52 világába!

Billy egy igazán pimasz, szemtelen kölyök. De végül is ki hibáztatná? Eddigi élete nagy részét árvaházban nevelkedve töltötte és gyakorlatilag az egyetlen fiú volt, akit nem fogadtak örökbe. A gyermekotthonban annyira kihúzta már a gyufát, hogy inkább próbálnak tőle minél előbb megszabadulni, mintsem még pár évet ott töltsön. Mindeközben rejtélyes erők munkálkodnak: Dr. Sivana és csapata megszállottan kutatja Black Adam legendáját, míg végül megtalálják a mágikus harcos sírhelyét... 


A New 52 sok változást hozott a DC Univerzumba, melyeket a mai napig érnek pozitív és negatív kritikák egyaránt. Jelen esetben az egyik leglényegesebb, hogy a korábbi inkarnációkhoz képest némileg megváltoztatták Billy személyiségét és életkorát. A Young Justice egyik epizódjában, ami a New 52 előtti univerzumban játszódik kiderül, hogy a „régi” Billy még csak 10 éves, amit ráadásul sokáig titokban tartott. Mikor mindez kiderült, az Igazság Ligája szavazott is arról, hogy Captain Marvel a szuperhőscsapat tagja maradhat-e. A New 52 Billy ezzel szemben 15 éves, a klasszikus amerikai kisfiú jellemét a nehezebben kezelhető tinédzser vette át. Ettől viszont kicsit sem lesz kevésbé szerethető a karakter, sőt, a legtöbben garantáltan együtt éreznek majd vele. Black Adam és eredettörténete szintén fontos eleme a sztorinak, épp ezért némi aggodalomra ad okot, hogy ő teljesen kimarad Sandberg filmjéből. Ugyanakkor bíztató jel, hogy az előzetesek, ha nem is száz százalékban, de több jelenetben is hűek a képregényhez. Emellett tudjuk azt is, hogy tervben van egy önálló Black Adam mozi is Dwayne Johnson főszereplésével, amiről jelenleg kevés infóval rendelkezünk, és aminek a kimenetele valószínűleg nagyban függ majd a Shazam teljesítményétől.

A rajzoló, Gary Frank neve szintén sokaknak ismerős lehet, hiszen már számtalanszor alkottak - és alkotnak a mai  napig - kreatív párost Geoff Johns-al. Közös munkáik közül kiemelkedő a Superman: Brainiac, a Superman: Titkos Eredet, valamint a Batman: Föld 1. A jelenleg futó Watchmen folytatás, a Doomsday Clock is kettejük érdeme. Az illusztrátor a Shazamban is hozza a tőle megszokott minőséget. A panelek részletesek, az összecsapások látványosak és epikusak. 

A Shazam: The New 52-t mindenképp érdemes elolvasni a premier előtt, vagy után. Nem csak azért, mert ezzel lesz összehasonlítási alapunk, hanem mert egy nagyszerű eredettörténet egy még nagyszerűbb szuperhősről. A filmnek pedig nagyon szorítok, hogy jól sikerüljön, ugyanis ha van karakter a DC Univerzumban, aki megérdemli a sikert a filmvásznon, az bizony Captain Marvel!



We are less than a month away from the premiere of David F. Sandberg’s Shazam movie. The main character is going to be played by Zachary Levi and Asher Angel. While DC’s Captain Marvel existed before the character with the same name owned by Marvel Comics, the latter came up with the idea of copyright, so DC had to rename the world’s mightiest mortal. What didn’t change is the fact, that Captain Marvel is one of the most lovable superheroes, who ever appeared in comics. And now it’s time for you to get familiar with the story the movie is based on!

Hardcore DC fans probably know Geoff Johns, since the writer is a real superstar in the world of comics. He wrote stories involving most of the publisher’s heroes, his knowledge of the DC Universe and it’s characters is incomparable. From 2010 to 2018 he was the president and chief creative officer of DC Entertainment and he also won multiple awards. During the New 52 Captain Marvel mostly appeared on the pages of Justice League, his issues have been collected later into the Shazam TPB. Geoff Johns also launched a brand new Shazam series in the end of 2018. These comics got a monthly release schedule, it’s one of the most important things on my personal wishlist at the moment. But let’s get back to the world of New 52!

Billy Batson is a very insolent kid. But who can blame him? He spent most his life growing up in an orphange and he was the only boy, who didn’t get adopted. He pissed off the orphange workers so much, that they do everything to get rid of him. It’s easier to find a new home for Billy, than spend a few more years with him. Meanwhile there are mysterious powers at work. Dr. Sivana and his team are obsessed with ths legend of Black Adam, and they have found the tomb of the magical warrior...


The New 52 bringed many changes to the DC Universe, that are still getting both positive and negative feedbacks. In this case the creators changed Billy’s age and a bit his personality. In one of the episodes of Young Justice, which takes place in the pre New 52 Universe it turned out, that the „old” Billy is only 10 years old, which he even kept long as a secret. The Justice League then decided to vote if Captain Marvel can remain a member of the superhero team. The New 52 Billy is 15 years old, the classic average american boy has been replaced with a typical hard to control teenager. But this didn’t make the character less lovable, many of you are going to feel sympathy for him. Black Adam and his origin is also an important part of the story, so the fact that he’s not going to be in the movie can be a bit worrying. However, the trailers bringed comic accuracy in many scenes, and we also know that there’s a standalone Black Adam movie in development with Dwayne Johnson. We know very little about this project though and it’s outcome probably depends on the success of Shazam.

You might also know the illustrator, Gary Frank, since they made – and still makes a great creative team with Geoff Johns. Their most notable works are Superman: Brainiac, Superman: Secret Origin and Batman: Earth 1. They are also responsible for the ongoing Watchmen sequel, Doomsday Clock. The artist bringed quality into Shazam, as usual. The panels are detailed, the fights are epic and spectacular.


I recommend to read Shazam: The New 52 before, or after the premiere. Not just because you can compare your theatre experience with the comic, but also because it’s a great origin story of an even greater superhero. And I really hope the movie’s going to be a success, because if there’s anyone in the DC Universe who deserves it, it’s Captain Marvel!

Scooby Apocalypse by Keith Giffen Vol. 1-2

2019. március 4., hétfő

Egek! Itt a világvége! Vajon túl fogjuk élni? És vajon vissza lehet-e fordítani a katasztrófát?

Ki ne ismerné Scooby Doot és a kotnyeles kölyköket? A Hanna Barbera stúdió által készített Scooby Doo: Merre Vagy? című rajzfilmsorozat több generációnak is különleges helyet foglal el a szívében. A ’60-as évek óta több reboot, valamint élőszereplős film is született, de a legtöbb próbálkozás nem érte el a korábbi népszerűséget annak ellenére sem, hogy sokszor pont hogy az eredeti széria előtt próbálak tisztelegni. A Scooby Apocalypse viszont -nem kicsit bátor módon- teljesen szembe megy ezzel, és újraértelmezte a koncepciót, ráadásul kimondottan a felnőtt közönség számára. Ha nyitott vagy, és el tudsz vonatkoztatni a korábbi inkarnációktól, egészen biztosan imádni fogod az eredményt.

Kezdjük is mindjárt ott, hogy teljesen új eredettörténetet kapunk.
Vilma egy kutatólaborban tölt be magas pozíciót, a magas intellektus mellett nem kimondottan erőssége az emberekkel való bármilyen interakció. Kifejezetten nehezen tolerálható személyiség. A létesítmény, ahol dolgozik főként katonai célokra eszközöl fejlesztéseket. Bozont szintén itt keresi kenyerét, bár Vilmánál jóval alacsonyabb szinten, feladata az úgynevezett „Smart Dog” program keretein belül a megnövelt intelligenciájú kutyák gondozása. Így tett szert barátjára, Scoobyra, aki Vilma szavaival élve nem éppen a program legjobban sikerült alanya. Diána oknyomozó riporter egy kevésbé nézett TV adónál, műsorában különböző összeesküvésekről és rejtélyekről rántja le a leplet, Fred pedig, a hűséges operatőr mindenhová követi.


De hogy jött el végül az apokalipszis? Hát persze, hogy a laborban titokban kifejlesztett technovírusnak köszönhetően! Ennek következtében a világ népességének nagy része mindenféle ocsmány szörnyeteggé változott. Tudom, tudom, ez eddig rettenetesen elcsépeltnek hangzik, de a készítők és a karakterek sikeresen megakadályozták, hogy a képregény egy unalmas, ezredik Walking Dead évadba fulladjon. A szörnyek valódiak, nincsenek álarcok és alatta megbújó szélhámosok, a srácok ezúttal igazi rémálomba csöppentek bele.



A szereplők új, modern külsőt is kaptak, ami iszonyatosan menőre sikerült, élen a tetovált, fültágítós, hipszter Bozonttal. J.M. DeMatteis igazán kitett magáért a karakterdizájnnal, még a Csodajárgányt is feltuningolta. Emellett némileg belenyúltak hőseink személyiségébe is, aminek köszönhetően nagyobb súlyt kapnak az érzelmek, a konfliktusok, és amitől sokkal valódibb érzést kelt az egész történet. Ha elszabadulnak az indulatok, olykor bizony elcsattan néhány pofon a szereplők között, máskor pedig az idegösszeomlás szélére kerülnek, és elerednek a könnyek. 

Bármennyire szeretnénk, a Scooby Apocalypse nehezen fog valaha is animációs sorozatot, vagy filmet kapni, ha mégis, akkor is minimum 16-os karikával. A szörnyek ugyanis előszeretettek zsigerelnek ki embereket, eszik meg őket, máskor pedig pont ők hullanak véres cafatokra az őket ért találatoknak köszönhetően. Mi pedig igazából csípjük az ilyet, ha azt hiszed már mindent láttál, akkor ideje egy pillantást vetned Fredre, vagy Dianára, ahogy sugárvető fegyverrel aprítják az ellent! Ugyanakkor nem mondanám, hogy más horror képregényhez mérve túlzásba vitték volna a gore elemeket, de egy ilyen cím esetén mindenképp szokatlan.

A Scooby Apocalypse kicsit olyan érzést kelt, mintha egy szélesebb körben kedvelt zeneszámból készült ütősebb, keményebb, karakteresebb hangzású underground feldolgozást hallgatnál. És mint olyan, remekül sikerült, jól szól, van benne hozzáadott érték, érettebb és bár fellelhető benne az eredeti dal, alapvetően mégis más élményt fog nyújtani. A sorozat 5. TPB-je Május 28-án jelenik meg. 



Zoinks! It’s the end of the world! Can we survive? Is there a way to revert the catastrophe?

Who doesn’t know Scooby and the meddling kids? The first cartoon series made by Hanna Barbera Studios has a special place in the hearts of multiple generations. There were many reboots and even live-action movies since Scooby Doo Where are You, but they couldn’t live up to the popularity of the original series, even if they tried to recreate it’s vibes. Scooby Doo Apocalypse -bravely- tries the exact opposite, and reimagined the whole concept, while it’s targeting a more grown up audience.  

First of all, we got a whole new origin story.
Velma is a scientist in a research facility, that makes improvements for the military. Human interactions are not really her thing, she really has a hard to tolerate personality. Shaggy also works in this complex, but way below Velma, his job is to train the high intelligence dogs of the „Smartdog” program. This is how he met his friend, Scooby. According to Velma, he is not the greatest success of the program. Daphne is and investigative reporter at a less popular TV channel, in her show she goes after conspiracies and mysteries. Fred, her loyal cameraman follows her everywhere.


But how did we get to the apocalypse? Of course, it’s the technovirus secretly created in the research laboratory! As a result, most people on earth transformed into ugly monsters. I know, I know it sounds corny, but the creators and the characters stopped the story from ending up as another boring Walking Dead season. The monsters are real, no masks and crooks beneath them, the guys are really in for it now!



Our heroes got a new, modern look, which is really cool, especially Shaggy with his beard, tattoos and ear tunnel. J.M. DeMatteis did a great job with the character designs, he even tuned up the Mystery Machine. The creators had to modify the personalities a bit, but conflicts and emotions seem more realistic as a result. Sometimes characters even slap each other, other times they get close to a nervous breakdown and end up in tears.

Though we really want to see a tv series or a movie based on Scooby Apocalypse, it’s probably not going to happen. Even if it is, it’s going to get a 16+ rating at least. The monsters like to gut people, eat them, other times they fall to bloody pieces because they got shot. And I liked this a lot! If you think you’ve seen everything watch Daphne and Fred firing laser weapons! I’m not saying there’s too much of gore elements compared to other horror titles, but it’s still weird knowing the fact that it’s a Scooby Doo comic.


Scooby Apocalypse is like listening to a heavy, raw sounding, underground cover of a popular song. And it’s great! It sounds good, it’s mature, it has added value, and while you can recognize the original song, it’s going to give you a whole different experience.
The fifth TPB of the series is available from May 28.