Előre is elnézést kérek azoktól, akik esetleg már unják a Flash dömpinget, ugyanakkor le kell szögeznem, hogy számomra nemigen létezik fontosabb képregénysorozat, és bizony bőven vannak még sztorik, amiket egyszerűen muszáj vagyok bepótolni. Szerintem sokan meglepődnének, ha tudnák milyen alapvető történeteket nem olvastam még el, és jobb ha nem is kezdem sorolni őket, mert sosem érnék a cikk végére. Viszont számorma is érthetetlen módon még csak most jutottam el oda, hogy elolvassam Geoff Johns egyik legfontosabb képregényét, ami nem más, mint a 2009-es The Flash: Rebirth. A rajongók többsége egyetért abban, hogy ez az egyik legjobb modern Flash sztori, viszont előre le kell szögeznem, hogy nem bánik kesztyűs kézzel az újoncokkal. Ha még csak most ismerkedsz a Flash képregényekkel, akkor semmiképp sem ajánlom, hogy ezzel kezdj. Mostanáig én is egy csomó tévhitben éltem ezzel a történettel kapcsolatban, és mondanám, hogy már mindent tisztán látok, de ez hazugság lenne. A CIKK NYOMOKBAN SPOILEREKET TARTALMAZ! Továbbá fontos kiemelnem, hogy ennek a Rebirth-nek nincs köze az azonos nevű, 2016-ban indult relaunch-hoz.
Grant Morrison Final Crisis című eventje során Barry Allen, a második és manapság legszélesebb körben ismert Flash visszatért. Annak idején egy másik krízis során hősi halált halt, legalábbis ezt hittük. Barry ugyanis élt, csak csapdába esett a sebességmezőben, viszont valamilyen rejtélyes csoda folytán sikerült elhagynia azt. Valami azonban nem stimmel: Barryt folyamatos szorongás gyötri, ráadásul az övéhez hasonló képességekkel megáldott ismerőseivel is megmagyarázhatatlan dolgok történnek. Mint kiderült, az egyik régi ellensége mozgatja a szálakat, de mégis ki és mi célból?
A legnagyobb tévhitem ezzel a sztorival kapcsolatban az volt, hogy majd megismerem belőle Barry visszatérésének körülményeit. Na, hát ez egy az egyben elmaradt. A nagy comeback ugyanis a Final Crisis hasábjain történt, amit szintén nem olvastam, és igazából azok alapján, amiket hallottam róla nem is biztos, hogy szeretném bepótolni. A többi Krízis, amiken átrágtam magam számomra inkább volt élvezhetetlen káosz, mintsem epikus kaland, Morrison művéről pedig hatványozottan sok hasonló véleményt hallottam, amik inkább elvették tőle a kedvemet mintsem meghozták volna. Egyébként valahol felesleges is, ugyanis akik olvasták, azok sem kapták meg a választ. A Rebirth-ből megtudjuk ki és miért intézte úgy, hogy Barry kiszabaduljon börtönéből, de a hogyan, az továbbra is rejtély.
Mivel feljebb már felhívtam a figyelmeteket a spoiler veszélyre, azt hiszem elárulhatom, hogy Eobard Thawne műve ez az egész, és hogy így ez már nem csak az egyik legfontosabb Flash, hanem az egyik legfontosabb Reverse Flash sztori is egyben. Az író zseniálisan előhozta Thawne legrosszabb énjét, aki természetesen most is mindent csak azért csinál, hogy Flash-t kínozza. Nem mellékesen ebben a sztoriból derül ki, hogy ő volt Barry édesanyjának gyilkosa, vagyis hősünk végre lezárhatta a megoldatlan ügyet, ami egész életében kísértette. Johns-nak sikerült igazán ijesztővé tennie Thawne-t, nem csak a maximumra járatott szadizmusa miatt, hanem az elképesztő hatalom miatt is, ami mellé párosul.
Kisebb ellentmondásba ütköztem a sztori olvasása közben, ugyanis egyszerűen imádtam annak ellenére, hogy sokszor nem értettem mi történik. Johns agya szerintem kicsit elszállt írás közben, és sok olyan dolgot belepakolt a történetbe, ami aztán nem igazán lett megmagyarázva. Valószínűleg pont azért, mert nem lehetett, hiszen a sebességmezőről itt még annál is kevesebbet tudtunk, mint manapság. Az viszont tény, hogy mindig is óriási misztikum övezte, és ember legyen a talpán, minden vele kapcsolatos furcsaságra képes előállni valami ésszerű elmélettel. Mindez viszont valahogy a legkevésbé sem frusztráló, nem kell mindent érteni. Más szóval ne gondolkozz, csak sodródj az árral, és hidd el nekem, hogy nagyszerű élményben lesz részed.
A képregény illusztrációt Ethan Van Sciver készítette, akit a rasszista nézetei mellett álhírek terjesztése miatt vetett ki magából azóta az iparág. Kár érte, mert a The Flash: Rebirth rajzai parádésak. Amellett, hogy zseniálisan megörökítette Barry Allen klasszikus külsejét, szédítőre sikerültek a különböző gyorsaságot szemléltető effektek is. Ez tipikusan az a helyzet, amikor külön kell választani az alkotót az alkotástól. Mindenesetre biztos vagyok benne, hogy a képregényhez használt eredeti szkeccsek kicsit sem vesztettek az értékükből amiatt, hogy a készítőjük manapság finoman szólva nem túl népszerű.
A The Flash: Rebirth bár nem tökéletes, tagadhatatlanul az egyik legjelentősebb modern DC képregény. Mivel azonban megköveteli, hogy ismerd valamelyest a karakter(ek) történelmét, ezért csak haladóknak ajánlom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése