Általában nem igazán szoktam füzetek formájában beszerezni képregényeket, mivel a TPB-k és a digitális formátum többnyire költségkímélőbb, könnyebben hozzáférhető és nem kell attól félnem, hogy egy rossz mozdulattal elszakítom őket. Nemrég viszont rájöttem, hogy a továbbiakban nem kerülhetem tovább a füzeteket, mivel van egy rakás olyan cím, amit csak így tudok legális úton beszerezni. Ilyenek többek között a Beavis and Butt-Head képregények is, amik a Marvelnél jelentek meg a '90-es években. A mycomicshop.com-on sikerült kifognom néhány nagyon jó állapotú példányt, darabját kb. 4 dollár körüli áron. Legnagyobb meglepetésemre ezek a füzetek nem tartoznak az értékesebb képregények közé, még majdnem tökéletesnek mondható állapotban is csak 13 dollár körül mozognak. A CGC által 9,8-asra minősített darabok is max 120-130 dollárt érnek.
A képregények kora csak akkor tudatosult igazán bennem, amikor szembesültem vele, hogy a bennük elhelyezett reklámokban olyan dolgokat promóznak, mint a Guns N' Roses Spaghetti Incident című lemeze, vagy a Street Fighter 2 Super Nintendo játék. Itt már tudtam, hogy durva időutazós tripben lesz részem, és hogy elég jó vásárt csináltam. Sajnos nem tudtam az első számmal kezdeni, mivel az momentán épp nem volt a bolt kínálatában, ahogy a harmadik és az ötödik sem. Így jobb híján a másodikat, a negyediket és a hatodikat vettem meg, viszont itt szerencsére nem gáz, ha nem követed a sorrendet. A tv sorozathoz hasonlóan a képregények is epizodikusak, ráadásul ugyanarra a történetmesélési stílusra épülnek. Mindössze annyi a különbség, hogy a képernyő helyett papíron heherésznek kedvenc tuskóink.
Az általam birtokolt három számban bizony nem volt hiány hülyeségből: Beavis és Butt-head a maga sajátos módján megismerkedett a halál gondolatával, hazavágtak egy temetést, női iszapbirkózáson vettek részt, ellátogattak egy csúszdaparkba, valamint tanultak egy keveset a Függetlenség napjáról is. A füzetek hátulján mindig találhatunk egy kis oktatóanyagot is, melyekből megtanulhatjuk, hogy miképp legyünk olyan idegesítőek, mint ők. Hogyan szívózzunk emberekkel éttermekben, strandon, vagy igazából akárhol. Ezeket a felettébb hasznos tippeket ráadásul az olvasók küldték be a szerkesztőknek, akik összeválogatták közülük a legjobbakat, és a főszereplőkön keresztül bemutatták őket.
Amit viszont talán a legjobban imádtam, az a tv sorozat egyik legnagyobb jellegzetessége, amit a készítők zseniálisan a médiumhoz igazítottak. Ha emlékeztek, Beavis és Butt-head mindig a tévé előtt ült, ahol az MTV-n sugárzott videoklipeket nézték, és azokat kommentálták. Na, itt is van ilyen, csak klipek helyett a Marvel akkoriban kiadott képregényeiről fejtik ki felettébb magvas gondolataikat. A srácok ebben a három számban olyan címeket lapoztak fel, mint a Wolverine, az X-Men, Daredevil, vagy éppen She-Hulk.
Nem maradhatnak ki persze az ismert mellékszereplők sem, például a hippi tanár, a második világháborús veterán szomszéd, vagy épp Daria "Diarrhea" Morgendorffer. Emellett az írók remekül a főszereplők szájába adták a gyökérebbnél gyökérebb beszólásokat, sőt, szerencsére ezekre fektették a legnagyobb hangsúlyt. Oké, most biztos azt gondolod, hogy ez nem lehetett túl nehéz feladat, de sajnos sok példát láttam már, amikor a készítőknek az elronthatatlant is sikerült elrontania. Én szinte biztos vagyok benne, hogy ennyi hülyeséget nem tudnék kitalálni, ilyen viccesen tálalni meg aztán pláne nem. Bár itt biztos könnyített a helyzeten, hogy az íróknak csak egy előre bejáratott receptet kellett követnie.
Ha Beavis és Butt-head rajongó vagy, akkor azt kell mondjam, hogy érdemes beszerezned ezekből a képregényekből. Sőt, egészen biztos, hogy én is betárazok belőlük annyit, amennyit csak tudok. Pontosan azt az élményt kaptam tőlük, amit vártam, minden megvolt bennük, amiért szeretem ezt a két idiótát. Ráadásul tényleg majdnem minden oldalon akadt valami, amin elröhögcséltem. Őszintén remélem, hogy egyszer összegyűjtik ezeket a számokat valami nagyobb kiadásba, azt pedig pláne, hogy a nemrég bejelentett Comedy Central reboot sikeres lesz.
Egy szó mint száz... höhöhö, höhö... Ez a képregény király!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése