Terminator: Sector War by Brian Wood

2019. július 29., hétfő


A Terminator franchise különösen kedves a szívemnek, az Ítélet Napja (szerintem) az összes hibájával együtt minden idők egyik legjobb - ha nem a legjobb - science fiction filmje. A dobogó második fokát, némi szorongással ugyan, de a 2009-es 4. résznek, a félelmetesen alulértékelt Megváltásnak ítélem, melynek népszerűtlensége előtt a mai napig értetlenül állok. Tagadhatatlan, hogy Christian Bale, mint John Connor nem volt a legjobb szereposztás, hiszen kicsit sem hasonlított a korábbi, fiatalabb verziókra. Mégis olyan jól működött a recept, hogy a mozi után még hetekkel is a film hatása alatt voltam, azóta pedig számtalanszor újra is néztem, máig az egyik legnagyobb kedvencem. A 2008-as Sarah Connor Krónikái TV sorozat nagyszerűen indult, és bőven volt benne lehetőség, az alacsony nézettség miatt viszont sajnos a második évad után kaszát kapott, a folytatás reménye pedig már tíz éve elúszott. 2015-ben kaptunk egy 5. részt is, a Genisyst, ami szerintem az eddigi leggyengébb próbálkozása volt a szériának, még Schwarzenegger sem tudta megmenteni a filmet, bár az tény, hogy az a kevés jó pillanat egyedül neki köszönhető. Ezek után jött a hír, hogy idén érkezik a Terminator 6. része, mégpedig James Cameron rendezésében, akinek az első két részt is köszönhetjük. Emellett egy váratlan bejelentésre is sor került: Az ősszel érkező Sötét Végzet ignorálni fog minden filmet, amit az Ítélet Napja után forgattak, mintha azok meg sem történtek volna. Magyarán az új epizód a 2. rész után veszi majd fel a fonalat, és sem a Gépek Lázadása, sem a Megváltás, sem a Genisys eseményei nem lesznek rá hatással. Ez sokak szerint tiszteletlenség Cameron részéről, hiszen utódai nem azért csináltak filmet, hogy utána azokat semmibe vegyék. Ugyanakkor tudjuk azt is, hogy a Terminator filmeknek mindig is fontos eleme volt az időutazás, így ki lehet magyarázni azzal, hogy a 2. és 6. rész közötti filmek alternatív idővonalakat dolgoztak fel. Hogy milyen fogadtatást kap majd a Sötét Végzet, egyenlőre lehetetlen megmondani, addig is a feszült várakozásban a képregények lapjain igyekeztem adagolni magamnak a megfelelő Terminator dózist.


1984-et írunk. Miközben egy terminátor Sarah Connort üldözi Los Angelesben, egy másik T800-as egység New Yorkba érkezik, hogy megöljön egy helyi rendőrnőt, Lucy Castrot, aki a város egyik legrosszabb körzetébe van beosztva. Miután erősítésre nem számíthat, Lucy egyedül száll szembe a könyörtelen T800-assal, ám hamarosan kénytelen a helyi bűnözőktől segítséget kérni. Vajon túléli Lucy az éjszakát? 

Mi a gond a Sector War-al? Leginkább az, hogy már a bevezetőben minden benne van, amit tudnod érdemes. Nincsenek világmegváltó ötletek, nincs semmi új, szóról szóra ennyi az egész történet és sok tekintetben pofátlanul lemásolta az első filmet. A minisorozat összesen négy fejezetből áll, ami kb. 80 oldal, ez pedig nem volt elegendő ahhoz, hogy Wood mélyebb, kidolgozottabb sztorit rakjon össze. Az egészet ledaráltam kb. fél óra alatt, szóval ez tényleg csak amolyan villám olvasmány kategória, amivel kitöltesz egy szünetet a melóban, vagy az iskolában. 

Az art sokkal erősebb része a képregénynek, mint a sztori. Mind a négy szám illusztrációit Jeff Stokelynek köszönhetjük és ha másért nem, hát ezért érdemes belelapozni. Nem tudom miért, de mindig is imádtam a terminátorok fém csontvázát, a pirosan világító szemeket, van bennük valami iszonyat para, amitől futkos a hideg a hátamon. Egy T800-as alighanem az egyik utolsó dolog, amivel szeretnék szembekerülni, Stokely pedig ügyesen kiragadta azt a valamit, amitől a halálosztó robotok a frászt hozzák az emberre.


A Sector War sajnos kevés ahhoz, hogy visszaállítsa a Terminator széria régi dicsőségét, tényleg csak akkor ajánlom, ha igazi die-hard fanatikusnak tartod magad, és muszáj elütnöd valamivel 30 percet. Jó tudni viszont, hogy a Dark Horse még törődik valamelyest a címmel, nem tartom kizártnak, hogy a jövőben még fogunk kapni Halálosztó képregényeket. Abban viszont biztos vagyok, hogy ez csak akkor lehetséges, ha a Sötét Végzet jól teljesít ősszel a mozikban, másképp nem hiszem, hogy a kiadó bevállalná. Addig is nem tehetünk mást, bízzunk benne, hogy James Cameron tudja mit csinál és hogy sikerül valami olyat leraknia az asztalra, ami méltó utódja lesz az első két filmnek. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése