The Amazing Spider-Man: The Gauntlet (teljes)

2019. július 9., kedd

A The Gauntlet (magyarul Vesszőfutás) több különálló történet összefoglaló neve, az Amazing Spider-Man számait #612-től 633-ig értjük alatta, amik egyébként a Kingpin füzeteiben is megjelentek. Ez az eseménysorozat a 2010-es Grim Hunt című sztorinak volt hivatott megágyazni. A brand alatt futó történetek öt kötetre lettek felbontva (a Grim Hunt-al együtt hat) és olyan alkotók közreműködésével készültek, mint Dan Slott, Mark Waid, Joe Kelly és még sorolhatnám. A cím találó, falmászó hősünkre ugyanis rájár a rúd: Régi ellenfelei egymás után térnek vissza, ami Pókember és Peter Parker életét egyaránt felforgatja. Mit sem sejtve arról, hogy ez a Kravinoff család mesterkedésének köszönhető, Pókember minden összecsapás után egyre és egyre kimerültebb... 

A Gauntlet első része Electrora és a Homokeberre fókuszál, a kötet utolsó harmadában pedig felbukkan Norman Osborn is, aki a Dark Reign című történet óta a Vas Patrióta szerepében tündököl. Az Electro sztori kifejezetten erős: Ugyanis Max Dillon, aki a 2008-as gazdasági válság során mindenét elvesztette, forradalmat hirdet az elit ellen, miután a csőd szélére jutott Hírharsonát közpénzből próbálták megmenteni. Így lett Electro gonosztevőből az utca emberének hőse, valamint egy rakás fontos következménye lesz a történetnek, amik a későbbi eseményekre, és azzal együtt Peter Parker életére is kihatnak. 


A második felvonásban Rhino és Mysterio került a középpontba, az előbbiről szóló történet pedig az egyik legnagyobb személyes kedvencem. Aleksei visszavonult a bűnözői élettől, tisztességes állása van, gyakorlatilag mintha kicserélték volna. Minden rendben is megy egészen addig, amíg egy új Rhino fel nem bukkan, akinek az a rögeszméje, hogy legyőzze a régit, és ezzel átvegye a helyét. A sztori azért végtelenül zseniális, mert nagyon emberi módon mutatja be Alekseit, és többek között rávilágít, hogy egyáltalán nem az a buta izomagy, akinek sokan hiszik. Ezek után egy bandaháború kellős közepén találjuk magunkat, ahol Mr. Negative és a Maggia nevű bűnszervezet összecsapásának lehetünk szemtanúi. Mint kiderül, Mysterionak is köze van az eseményekhez, és hamarosan azt is megértjük, hogy miért ő a megtévesztés mestere... 

A folytatásban Pókember Morbius nyomába ered, aki a tudta nélkül megszerzett egy ampullát a véréből. Aggódva, hogy ebből semmi jó nem sülhet ki, Peter nyomozni kezd Michael holléte után, ám hamarosan egy másik vérszívó is az események része lesz... Később a Keselyű  (nem Adrian Toomes, hanem Jimmy Natale) kiszabadul a börtönből, ahol fogva tartották. Az emberre már alig emlékeztető Keselyű útnak indul, hogy kiderítse, ki csinált belőle szörnyeteget... Ezt követően pedig Rhino története is folytatódik, ami az előző kötetben félbemaradt. 


A negyedik részben valami aláhullott az égből, és a Central Parkban ért földet. Mint kiderül ez nem valami, hanem valaki, egészen pontosan Cain Marko, más néven a megállíthatatlan Buldózer. Csakhogy ezúttal nagyon is megállították, mi több, alaposan kiütötték, Pókember pedig megpróbálja kideríteni ki rendelkezhet akkora erővel, hogy képes legyen ilyesmire. A kötet egyébként tartalmazza az 1982-es "Nothing Can Stop The Juggernaut" című Roger Stern sztorit is, ami Pókember és Buldózer legelső összecsapását örökítette meg (The Amazing Spider-Man #229-230). 

Az utolsó kötetben Dr. Curt Connors, vagyis a Gyíkember elveszti az önkontrollt, és ismét szörnyeteggé változik. Pókember igyekszik megállítani, ám ez az átváltozás most más, mint az eddigiek. Az események végül szörnyű tragédiába torkollanak... 


Az rajzokról nehéz bármit írni, mivel a Gauntlet meglehetősen hosszú időn keresztül, több illusztrátor keze alatt futott, ezért ha nem muszáj nem is elemezném mindet külön-külön. Habár azt megjegyezném, hogy Paul Azaceta stílusa némileg amatőrnek tűnik a többiekéhez képest, valamint hogy nálam Max Fiuamara vitte el a pálmát a Rhino sztorival, ami artwork szempontjából is a kedvencem lett. 

A Gauntlet nagyon fontos szakasz Pókember életében, ráadásul ezek a történetek a karakter ellenségeit is a lehető legjobban örökítették meg.  Durva belegondolni, hogy ez a storyline már tíz éves, bizony repül az idő. Kötelező olvasmány, amit legalább egyszer minden rajongónak érdemes ledarálni. Így a film körüli hajrában alighanem ez az egyik legjobb dolog, amit ajánlhatok, szóval ha még nem olvastad ess neki mihamarabb, mert ezt egyszerűen nem hagyhatod ki! 


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése