G.I. Joe: Classics Vol. 1 by Larry Hama, Herm Trimpe & Steven Grant

2020. március 14., szombat

Tudtátok, hogy G.I. Joe volt a világ első akciófigurája? A brand már egészen a '60-as évek óta létezik, noha akkoriban még egészen más volt, mint később a '80-as években. Joe ugyanis eredetileg egyetlen karakter volt, a figura méreteit tekintve hasonló volt a lányok körében népszerű Barbie babákhoz. A bábu számtalan különböző változatban megjelent, mindegyikhez más-más katonai szerkó, fegyver, stb. járt a dobozban. A széria éveken át sikeres eladásokat produkált, a '70-es évekre viszont jelentős mértékben csökkent a népszerűsége. Ennek az egyik oka, hogy a vietnámi háború után már nem volt annyira menő a patriotizmus, de az utolsó szöget végül George Lucas ütötte be G.I. Joe koporsójába. A Star Wars ugyanis teljesen felforgatta a játékpiacot, a film alapján készült akciófigurák éveken át egyeduralkodónak számítottak, sok riválist kiszorítottak a versenyből.

A Hasbro a '80-as évek elején úgy döntött, hogy megpróbálkozik a G.I. Joe feltámasztásával, és teljesen, az alapoktól kezdve újragondolták a koncepciót. Az egyik első lépésük az volt, hogy a rivális Star Warshoz hasonlóan lekicsinyítették a figurákat, amik így 9,5 centisek lettek. Emellett kukázták az eredeti "egyszemélyes hadsereg" elképzelést, melynek köszönhetően G.I. Joe többé nem egyetlen katonát, hanem egy egész csapatot jelentett. Arról viszont fogalmuk sem volt, hogy miként vonzhatnák be a fiatal célközönséget, akik ebben az időszakban javában Star Wars lázban égtek. Ráadásul a Star Warsnak megvolt az az előnye, hogy a filmeknek köszönhetően volt történetük, a Hasbro pedig semmi ilyesmit nem tudott felmutatni. Ekkor jött a képbe Larry Hama, valamint a Marvel Comics, és született meg az eredeti G.I. Joe képregénysorozat. Hama maga is meglepődött, hogy a munkássága milyen népszerű lett, szerinte akkoriban a iparág lúzereinek számítottak azok, akik játékokhoz írtak promo képregényeket. Ennek ellenére kijelenthetjük, hogy mindennek óriási szerepe volt a G.I. Joe figurák reneszánszában, akiknek így végre megvolt a saját sztorijuk. Mára a képregények jogai átkerültek az IDW-hez, akik a modernebb feldolgozások mellett az eredeti Marvel szériát is újra kiadták. 



Jómagam valamelyik rajzfilmsorozatnak köszönhetően nyertem először betekintést a G.I. Joek kalandjaiba, de az már nagyon, de nagyon régen volt. Jóformán semmire sem emlékszem belőle, épp ezért teljesen az elejéről kellett kezdenem. Szerencsére ez egyáltalán nem bizonyult nehéz feladatnak, viszonylag hamar megismerkedtem Hawkkal, Snake Eyes-al, Scarlettel, Stalkerrel és a többi karakterrel, ezek után pedig már semmi nem szabhatott határt a mókának. A gyűjtemény külön-külön is élvezhető epizódokból áll, ezek közül van egy, amelyik két részes. Néhány fejezet után garantált, hogy mindenkinek lesz legalább egy kedvenc szereplője, nálam egyértelműen Scarlett és Snake Eyes lett a befutó, amivel biztosan nem vagyok egyedül.

Bár a Joek nem szuperhősök, nekik is legalább annyira szükségük volt gonosztevőkre, másképp ki ellen harcoltak volna? Így született meg a Cobra, a rettegett terroristaszervezet, élükön a galád Cobra parancsnokkal és a Bárónővel. Bár szerintem remekül ki lettek találva, a gyűjtemény egyik negatívuma, hogy a katonák minden epizódban a Cobra ellen küzdenek, vagy kiderül, hogy a terroristák valamilyen módon kapcsolódnak az eseményekhez. Emiatt a fejezetek nem annyira változatosak, mint amennyire szeretnének lenni, egy idő után kicsit monotonná válik, hogy a G.I. Joeknak nincs más ellenfele rajtuk kívül. A képregényekbe belefért néhány olyan dolog is, ami a későbbi rajzfilmekbe már sok lett volna, például az összecsapások nem ritkán halálos áldozatokat is követeltek. Persze nem a Joek soraiban, elvégre nem véletlenül ők a világ legjobb terrorista elhárító egysége. Bármennyire hajmeresztő is a helyzet, valahogy mindig sikerül kikeveredniük belőle, noha ez sokszor csak a szerencsének köszönhető. Hama emellett az olyan valós eseményeket sem hagyta figyelmen kívül, mint a hidegháború, ami több fejezetben is visszaköszön. 



Amitől a Hasbro katonái a világ legmenőbb játékai lettek, azok a különféle harci járművek, amiket a figurákhoz lehetett megvásárolni. Ezt már a képregények lapjain is megalapozták, a G.I. Joek felszerelése minden téren a lehető legmodernebb technológiát jelentette, persze ezek jelentős része még ma is csak science-fiction. Vannak itt lézer fegyverek, vízalatti tankok, jet packek és olyan terepjárművek, amiknek még a legnagyobb szakadékok sem állnak az útjába. Larry Hama egyébként maga is katona volt, ez pedig a G.I. Joe mellett töltött munkásságán is érezhető.

A képregényt Herb Trimpe, Don Perlin és Mike Vosburg illusztrálták. Az eredmény ízig-vérig hozza a '80-as évek akciófilmektől pezsgő hangulatát, mindezt a lehető legjobb értelemben. A készítők igyekeztek minden fontosabb szereplőt ellátni valamilyen rá jellemző külső stílusjeggyel, aminek köszönhetően az egyenruhák ellenére is meg tudjuk különböztetni őket. Ilyen Scarlett hosszú, vörös haja, vagy a személyes kedvencem Breaker, aki akkor is épp lufit fúj a rágóból, amikor épp szitává lőnek körülötte mindent. Mennyire laza már!?

Ha szeretnél nekivágni a G.I. Joe képregényeknek, akkor érdemes az eredeti Marvel sorozattal kezdened. Itt fektették le az alapokat, és a későbbi rajzfilmek/képregények is ezt a szériát vették alapul. Egyébként kíváncsi vagyok: Vajon milyenek a mai G.I. Joe figurák a régiekhez képest?


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése