J. Michael Straczynski komoly névnek számít a geek kultúrában, hiszen az évtizedek során olyan képregényeken dolgozott, mint a Thor, a Superman, emellett az ő nevéhez fűződik a '90-es évek egyik kultikus sci-fi TV sorozata, a Babylon 5 is, amit én egyenesen imádtam gyerekként, és amit nem mellékesen mostanában terveznek rebootolni. Azt hiszem kijelenthetjük azonban, hogy a legtöbben a The Amazing Spider-man egyik legsikeresebb írójaként tekintenek rá. A Marvel 2001-ben nevezte ki a széria élére, pár évvel később pedig magyarul is elkezdtek megjelenni az általa írt számok, jómagam is ekkor találkoztam először a munkásságával a médiumon belül. Ha viszont ma akarod beleásni magad J.M.S. Pókember sztorijaiba, akkor alighanem az ezeket egybegyűjtő Ultimate Collection sorozat a legjobb választás, az első kötet #30-45-ig tartalmazza a The Amazing Spider-Man számait.
Az első történetben az író mindjárt be is mutatta Pókember egyik legfélelmetesebb ellenfelét, az energiavámpír Morlunt, aki épp kedvenc falmászónkat nézte ki magának az étlapon. Szerencsére egy másik új figura is felbukkant, aki figyelmeztette Petert a veszélyre, mégpedig Ezekiel Sims, aki nem mellékesen Pókemberhez hasonló erővel és képességekkel bír. Mindeközben Peter hétköznapi életében is rengeteg változás történt, ugyanis míg M.J.-vel új mélypontot élt meg a kapcsolatuk, tanári állást vállalt a régi gimijében, és ha mindez nem lenne elég, megtörtént az, ami mindezidáig elképzelhetetlen volt: May Néni rájött a titokra, és megtudta, hogy Pókember valójában az unokaöccse! Mondanom sem kell, hogy ez teljesen a feje tetejére állította a kapcsolatukat és a legjobb, hogy J.M.S. mindezt iszonyatosan zseniálisan tálalta.
A folytatásban szintén nincs idő unatkozni, hiszen Pókember kénytelen Doctor Strange segítségét kérni egy bűnöző miatt, aki csúnyán visszaél a mágiával, később pedig, mikor hősünk szeretné rendezni kapcsolatát szíve hölgyével, felbukkan mindenki egyik kedvenc gonosztevője, Doctor Octopus is. Oki Doki azonban most nem igazán sántikál semmi rosszban, mindössze egy szélhámossal akar leszámolni, aki ellopta a technológiáját, viszont drasztikus módszerei és a maga mögött hagyott pusztítás miatt Peternek nincs más választása, mint hogy nyakon csípje régi ellenlábasát.
Lehetetlen nem külön szót ejteni a The Amazing Spider-Man 36. számáról, amit a rajongók már a borító miatt is csak "Black Issue"-ként szoktak emlegetni. A füzet eredetileg 2001. október 31-én jelent meg, vagyis nem sokkal a szeptember 11-ei terrortámadások után. A Black Issue ennek a szörnyű napnak állít emléket, és összességében szerintem méltó módon tiszteleg azok előtt, akik akkor életüket vesztették New Yorkban. És persze az igazi hősök előtt is, akik a tornyok leomlása után a saját bőrüket kockáztatva próbálták menteni a túlélőket. Szomorú és lehúzós darab, de szerintem szép gesztus volt a Marveltől, hogy külön számot szenteltek ennek, biztosan sokat jelentett akkor azoknak, akiket mindez személyesen is érintett.
Mindent egybevéve azt kell mondjam, hogy ez az egyik legjobb Pókember gyűjtemény, amihez valaha szerencsém volt. Ez az a Peter Parker, akit szeretek, ráadásul J.M.S. az összes karaktert egytől egyig remekül használja. Az író humora is remek, viszont szerencsére nincs túltolva a poénkodás, ráadásul a főhős sem olyan infantilis, mint sok mai képregényben/filmben/miegyébben, amitől sokszor a falra tudnék mászni. Ha a felnőtt, érett Pókemberről akarsz ütős és modern sztorikat olvasni, akkor ennél jobb belépési pontot valószínűleg nem találsz. Ráadásul itt még a sorozatot illusztráló John Romita Jr. is nagyon elemében volt, a látványra sem lehet egy rossz szavam sem. 10/10-es cucc, mindenkinek ajánlom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése