Őszintén bevallom, hogy nem sok sztorit olvastam a Star Wars Legendákból, így nyilván nem tudok olyan kijelentéseket tenni, hogy ez, vagy az a sztori a legjobb, mivel erre nincs igazán rálátásom. Az viszont biztos, hogy azok közül, amikhez mostanáig szerencsém volt, Ron Marz és Jan Duursema Darth Maul minisorozata a legkiemelkedőbb. A történetet a Star Wars Omnibus: Rise of the Sith című kötet keretet részeként szereztem be, amiben sajnos nincs túl sok említésre méltó sztori, de ez az egy tényleg nagyon betalált. A cikk spoilereket tartalmaz!
A történet nem sokkal a Baljós Árnyak eseményei előtt játszódik. Sidious Nagyúr lényegében mindent előkészített ahhoz, hogy blokád alá vonhassák a Naboo bolygót, és hogy ehhez bábként használják a Kereskedelmi Szövetséget. Mindössze egyetlen elvarratlan szál maradt... Palpatine tart tőle, hogy a Fekete Nap nevű titkos társaság beleavatkozhat a terveikbe, így elküldi tanítványát, Darth Mault, hogy egyesével vadássza le a szindikátus tagjait...
A sztori nem igazán ad hozzá semmit Darth Maul karakteréhez, aki megőrizte a filmből ismert szűkszavúságát. A legjobb pedig, hogy erre nem is volt szükség. A történet bár roppant egyszerű, mégis meglepően izgalmas, akciódús, ráadásul amennyire én látom, simán belepasszolna a mostani kánonba is. Ez volt az a minőség, amit a múltkori Qui-Gon/Obi-Wan sztorik kapcsán hiányoltam (katt ide a cikkhez), és ez most végérvényesen meggyőzött, hogy bizony bőven van még mit felfedeznem Legendák képregények terén. A mellékszereplők többsége nem kimondottan emlékezetes, ami aligha lehet negatívum, hiszen a többségük úgysem él sokáig. Elvégre minden idők egyik leghalálosabb Sith lovagjának a feketelistáján vannak, itt már sem az ima, sem más nem segít.
A sztori tetőpontja számomra az volt, amikor Maul szembekerült az egyetlen igazán izgalmas ellenfelével, Mighelával, aki egy dathomiri éjnővér, (róluk leginkább a Clone Wars animációs sorozatból tudhatsz meg többet). Mivel Darth Maul is a Dathomirról származik, ezért sok a hasonlóság a két karakterben, amivel természetesen ők is tisztában vannak. Az éjnővérek szintén ismerik az erő sötét oldalát, bár közel sem olyan áthatóan, mint a Sithek. Kicsit sajnáltam Mighelát, mivel szerintem még lehetett volna potenciál a karakterben, de sajnos ez már nem derül ki, ez a hajó elúszott.
A képregény illusztráció mai szemmel nézve is az élmezőnyben vannak, 2000-ben pedig, amikor a sztori megjelent még ennél is nagyobb durranásnak számíthattak. Jan Duursema rajzai megelőzték a korukat, persze ebben nyilván a színezők/kihúzók érdeme sem elhanyagolható. Mindenesetre látvány terén is megvan az a szint, amit a Rise of the Sith többi történetéből hiányoltam, egyértelműen ez a Darth Maul mini viszi a prímet ezen a fronton is.
Mindent egybevéve Ron Marz sztorija igazán kellemes meglepetés volt számomra, főleg mivel az azt tartalmazó kötet elég hullámzó minőséget produkált. Ha szeretnél többet olvasni Darth Maulról, ezzel a képregényminivel nem nyúlhatsz mellé.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése