Brad Meltzer Justice League of America sorozatával azóta szemezek, mióta pár éve elolvastam minden idők egyik legmegosztóbb DC történetét, az Identity Crisis-t (kritikáért katt ide), ami azóta is a legeslegkedvencebb képregényem. Ha ismered a sztorit, akkor tudod, hogy nem éppen egy vidám darab. A DC történetének talán legsötétebb, legkevésbé sem gyermekbarát eventjéről beszélünk, ami érthető módon sok rajongónál kiverte a biztosítékot. Szerintem viszont zseniális sztori, és nagyon kíváncsi voltam, hogy az író képes volt-e tovább borzolni a kedélyeket a folytatásban. A rövid válasz az, hogy igen, de azért ha nem bánjátok, kifejteném bővebben. A cikk spoilereket tartalmaz!
A történet közvetlenül a Identity Crisis után veszi fel a fonalat. Az Igazság Ligáját ért trauma után Batman, Superman és Wonder Woman elhatározza, hogy újraszervezik a csapatot. Miközben ők azon tanakodnak, hogy kiket szeretnének a soraikban látni, más dolgok is történnek: Red Tornado, aki korábban meghalt, és aki épp egy test nélküli lélek, arra kéri Deadmant, hogy ezúttal hadd térjen vissza hús-vér emberként az élők világába. A korábbi android testnek ugyanis megvannak a korlátai, főleg ami az érzékelést, tapintást, stb. illeti. A kérés teljesül, ám hamarosan Red Tornando is megtanulja a leckét a saját kárán: Vigyázz mit kívánsz!
A sztori némileg háttérbe szorította az A listás szuperhősöket, és kifejezetten örültem, hogy ezúttal olyan karakterek kapták a fontosabb szerepeket, mint Red Tornado, Black Lightning, vagy épp Arsenal. A főgonosz pedig még ennél is nagyobb meglepetés volt: Kiderült ugyanis, hogy Solomon Grundy mozgatja a szálakat, aki a legutóbbi feltámadásakor valamiért intelligensen tért vissza, és mi tagadás, nagyon jót tett a karakternek az a nem kevés plusz IQ. A kevésbé ismertebb szereplők közül végig Red Tornado maradt fókuszban, és ezek után kijelenthetem, hogy bárhol lennék inkább, csak ne egy Brad Meltzer sztori középpontjában.
Ugyanis a The Tornado's Path kicsit sem kevésbé brutális, vagy szívszorító, mint az Identity Crisis. Igen, a nemi erőszak ezúttal kimaradt, cserébe viszont Red Tornado elég hamar megízleli, hogy mi is az a fizikai fájdalom. Nem kicsit sokkoló, amikor azt látod, hogy a főhőst a szó legszorosabb értelmében széttépik, mintha csak papírból lenne, miközben a felesége gyakorlatilag zokogva nézi végig az egész jelenetet. Szinte hallod azt a kétségbeesett sikoltást, amiből üvölt az a végtelen fájdalom és tehetetlenség... Egyszerűen csontig hatolóan sokkoló élmény, ahogy írom is kiráz tőle a hideg. Viszont annyira zseniálisan meg van írva, hogy arra szavak nincsenek, így bármennyire is lehoz az életről, ez a sztori is fel fog kerülni a kedvenceim listájára.
A képregényt Ed Benes illusztrálta, aki remek munkát végzett, viszont mivel ez egy elég meredek történet, így akadnak benne meglehetősen felkavaró képsorok, amit talán nem vesz be mindenkinek a gyomra. Nincs benne igazán durva belezős gore, de azért ismételten kihangsúlyozom, hogy ez kifejezetten felnőtteknek szánt olvasmány.
Ha már olvastad az Identity Crisis-t és tetszett, akkor mindenképp a The Tornado's Path legyen a következő, amit fellapozol. Brad Meltzer egy géniusz, és biztosan írok majd még olyan képregényekről, amiken szerepel a neve. Bár a terápiát utána nem tudom ki fogja kifizetni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése