Chip Zdarsky Spectacular Spider-Man sorozata az egyik legnagyobb kedvencem az elmúlt évekből Marvel fronton. A Peter, J. Jonah Jameson, valamint Teresa Parker alkotta ütős hármas, az időutazás és az előző volumeban zseniálisan elhelyezett utalások és easter eggek mind hozzájárultak ahhoz, hogy kicsit jobban is utánajárjak az írónak, aki egészen biztosan fog még szerepelni a blogon. Zdarsky nem csak hogy tényleg érti Pókember karakterét, de egyben az egyik legnagyobb rajongója is, ez pedig csupa szívvel megírt műveiben is visszaköszön.
Peter, J.J. és Teresa meghiúsították Tinkerer gonosz tervét a múltban. Ám megrökönyödésükre egy teljesen ismeretlen jövőbe térnek vissza: Egy Pókember-mentes világba, ahol Norman Osborn az úr! Vajon megbízhat-e Pókember a történelem egyik legnagyobb gonosztevőjében, hogy segítsen helyreállítani az idővonalat? Mindeközben a Vedomi, a mesterséges intelligenciákból álló sereg el akarja pusztítani az emberiséget - a világ csak Pókemberre számíthat! Ezután pedig készüljetek fel egy semmihez sem fogható Homokember sztorira, ahol az események sötét fordulatot vesznek...
Bár összességében tényleg oda-vissza vagyok ezért a sorozatért, mégis azt éreztem, hogy Zdarsky a végére kicsit kifogyott a szuszból. Az időutazásos sztori azon része, ahol a szereplők a Norman Osborn-uralta világban kötnek ki izgalmas volt, és a magam részéről több időt is eltöltöttem volna benne, viszont sajnos hamar véget ért. A lezárás, valamint a Vedomival való küzdelem szintén összecsapott érzést keltett, mintha kissé elsiették volna. Hogy vajon meg volt-e szabva az oldalszám, vagy valami más oka volt, nem tudom megmondani, de abban biztos vagyok, hogy egy pár plusz fejezettel még le lehetett volna kicsit lassítani az eseményeket, hogy ne ilyen hirtelen, a kötet közepén érjenek véget. Ugyanakkor nem végzetes hibák ezek, ráadásul karakterek tekintetében is ütős a felhozatal: A már említetteken kívül szerepel Peter egykori szerelme, Gwen Stacy, Daredevil, Amerika Kapitány, Sólyomszem, a Lény, Fekete Párduc, Doctor Strange, Doctor Doom, Ironheart, a Sandman sztoriban pedig Fáklya is beköszön.
A kötet legvégén kapott helyet a Spectacular Spider-Man 310. száma, amire szerettem volna külön is kitérni. Ez ugyanis a teljes széria lezárása, és valami egészen zseniálisra sikerült, vetekszik a "My Dinner with Jonah" című fejezettel (keresd a Spectacular Spider-Man Vol. 1-ben!). Mondhatni ez Zdarsky búcsúlevele a sorozattól, és mint olyan, durván betalált, egyértelműen a 4. volume tetőpontja. Ebben a rövid történetben egy amatőr dokumentumfilmes elhatározta, hogy kamerák előtt faggatja ki az utca emberét, mit gondolnak Pókemberről. A 19 oldalas, önmagában is élvezhető, független fejezet perpill a legjobb Pókember szösszenet, amit az emlékeimben fel tudok idézni, és minden benne van, amit Zdarsky érdemei mellett felhoztam a bevezetőben. Mostanában nem sűrűn vásárolok papíron képregényt, de azt hiszem ebből szeretnék majd egy CGC által minősített példányt.
Az illusztrációkat az előző részekből is ismert Adam Kubert, Juan Frigeri és Chris Bachalo rajzolta, utóbbi könnyed stílusa érdekes választás volt az egyébként tragikusabb hangvételű Sandman sztorihoz. Az említett sorozat-lezáró Spectacular-Spider-Man #310 képsorait maga Zdarsky követte el, aki nem csak íróként, hanem rajzolóként is tevékenykedik. Érdekesség, hogy a másik kedvenc fejezetemet a sorozatból, a fentebb említett "My Dinner with Jonah" illusztrációit is ő rajzolta, emlékeim szerint csak ebben a két rövid, de annál ütősebb részben ragadott ceruzát.
Mindent egybevéve Chip Zdarsky Spectacular Spider-Man sorozata nagyszerű kis kaland volt, mindig öröm látni, ha egy író nem csak tehetséges, de még élvezi is, amit csinál. A szériának van egyébként egy 5. része is, ami egy Spider-Geddon tie-in, viszont ezt már nem Zdarsky írta, én pedig amúgy sem olvastam a Spider-Geddont, szóval arról nem fogok egyhamar cikkezni. Zdarsky egyéb munkáiról viszont annál inkább, hiszen idén jelent meg egy minisorozata, a Spider-Man: Life Story, amivel a '60-as évek Pókember képregényei előtt tiszteleg.
A következő hónapokban sort kerítek rá, addig is olvassatok sok képregényt, és persze Metacomix blogot! ;)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése