Ha rendszeresen olvasod a MetaComix blogot, vagy szimplán csak otthonosan mozogsz a képregények világában, akkor bizonyára találkoztál már Mark Waid nevével, akinek számos nagyszerű történetet köszönhet az iparág. Ő írta minden idők legnépszerűbb Flash képregényeit, a Kingdom Come-ot, valamint 2002-ben ő vette át a méltán híres Fantastic Four szériát is. A sorozat számait egybegyűjtő Ultimate Collection első kötete a #60-66-ig tartalmazza a Marvel elképesztő kvartettjének kalandjait, emellett az Avengers 400. száma is helyet kapott a végén.
Ezeken az oldalakon láthatjuk többek között, ahogyan Fáklya igyekszik felelősségteljes felnőtté válni, valamint megtudjuk ki áll valójában a Yancy Street banda tréfái mögött, amik már a kezdetektől fogva az őrületbe kergették a Lényt. Ezek után hőseink nem mindennapi rovarirtásban vesznek részt, majd Reed egyik elszabadult találmányával is megküzdenek, ami nem más, mint egy testet öltött egyenlet.
Na de hogy szállsz szembe egy két lábon járó matematikai képlettel? Hát matekkal! És igen, tagadhatatlan, hogy a képregény áltudományos része meglehetősen bugyuta, de kit érdekel? A sztorik iszonyat mókásak, humorosak, izgalmasak, kalandosak, többet pedig szerintem kívánni sem lehet. Emellett az egész varázsa abban rejlik, hogy Mark Waid alapvetően nem szuperhősökként gondol a Fantasztikus Négyesre. Persze, segítenek, ha épp valamelyik rosszarcú el akarja pusztítani a világot, de sosem fogjuk őket háztetőkön ugrándozva látni, miközben bűnözőket hajkurásznak. A Fantasztikus Négyes ugyanis egy kalandorokból és felfedezőkből álló csapat, akik első sorban arra használják erejüket, hogy előrébb vigyék a világot. Éljen a tudomány!
A képregény emellett egyfajta hagyományőrző szereppel is bír, ugyanis olvasás közben végig azt éreztem, hogy ezek még mindig pontosan ugyanazok a karakterek, akiket annak idején Stan Lee kitalált az '60-as években. Kicsit modernebbek lettek a dialógusok, fejlődött a narratíva, viszont 37 évvel később is pontosan ugyanolyannak hagyták meg őket, ahogyan eredetileg megszerették őket az olvasók. Számos példát fel tudnék hozni, amikor a képregényhősök pár évtized alatt, vagy akár egészen hirtelen is drasztikus átalakuláson mentek keresztül, de itt szerencsére nem volt szó ilyesmiről. Végülis ha van egy tökéletes recept, akkor minek tovább fűszerezni?
Amit viszont nem értek, hogy minek került bele a gyűjteménybe az Avengers #400? Az ég világon semmi keresnivalója nincs itt, főleg hogy a Fantasztikus Négyes mindössze egyetlen panel erejéig látható ebben a számban. A történetben a Bosszúállók ellenfeleinek "sötét anyagból megformált másai" fenyegetik a világot, mint később kiderül, Loki mozgatja a szálakat. Amellett, hogy a sztorinak semmi köze a Fantastic Four számaihoz, az egész kimondottan zavaros és túlságosan rövid ahhoz, hogy élvezhető legyen. Értem én, hogy ezt is Mark Waid írta, de egyszerűen nem ide való. Ráadásul halmozza azokat a hibákat, amik miatt sokszor nem tudom élvezni a Marvel crossovereit. Tonnányi karakter, mindez besűrítve kb. 30 oldalra... Természetesen emiatt egyik szereplő sem tud kibontakozni, mivel egyszerűen nincs rá idejük, és csak veszik el egymástól a rivaldafényt. Egyszóval egy teljesen felesleges káosz az egész, inkább lett volna rövidebb a kötet.
Mindennek ellenére Mark Waid Fantastic Four sorozata remek cucc, végtelenül laza olvasmány, ami tökéletes kikapcsolódás lehet bárki számára. Mindenképpen szeretnék még visszatérni ehhez a szériához, sőt. Azt hiszem sokkal, de sokkal több Fantasztikus Négyest kéne olvasnom. :) Tegyetek ti is így!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése